Koszovó bejelentése szerint az IMF-tagok többsége megszavazta tagságát, ezzel elősegítve az egykori szerb tartomány önálló államként való nemzetközi elismerését, illetve a nemzetközi pénzügyi segítség lehetőségét - írja a Wall Street Journal.
Koszovó tagságát elsősorban Oroszország és Szerbia ellenezte, a szerb vezetés például levélben fordult mind a rajta kívüli 184 IMF-tagországhoz annak elutasítása érdekében. Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság - összesen a szavazatok 32,4 százalékával - a felvétel mellett foglaltak állást.
A koszovói külügyminiszter Vlora Qitaku szerint a szavazatok fele plusz egy arányú támogatottságot már elérte országa IMF-tagsága. Az egyszerű többségi elv szabálya mellett a Valutaalap eddigi döntéseinél a konszenzusos döntést részesítették előnyben, de illetékesek egyelőre nem kommentálták az értesülést. Koszovó tagsági igényét a Kelet-Európát is sújtó válság tette hangsúlyosabbá, elemzők abban egyetértenek, hogy sok más közép-kelet-európai országhoz hasonlóan az egykori szerb tartomány is segítségért fog folyamodni a Valutaalaphoz.
A csatlakozás emellett a nemzetközi elismerés fontos lépcsőfoka is lenne, a koszovói kormány szóvivője szerint júniusban várható az ország Világbankhoz való csatlakozása is. Eddig az ENSZ 192 tagállamából 58 ismerte el Koszovó függetlenségét: az EU-tagok közül Görögország, Ciprus, Spanyolország, Románia és Szlovákia nem tette ezt meg. Az ENSZ, WTO és más nemzetközi szervezetekkel ellentétben az IMF súlyozott többség elvén működő döntéshozatala lehetővé teszi a csatlakozást Oroszország, Szerbia és más tagállamok tiltakozása ellenére is.
A Valutaalap egyébként már megvetette a lábát Koszovóban, a függetlenség kikiáltását követően egy szakértőt bocsátott a nemzeti bank rendelkezésére, illetve segítséget nyújtott a bankrendszer kialakításában.
