Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az IMF csak Kelet-Európában közel 50 milliárd dollárt költött országok megsegítésére az elmúlt hónapokban. Az IMF eredetileg 250 milliárd dolláros tőkéjének megemelését Kína, India, Oroszország és Brazília, is támogatta közös nyilatkozatban - ennek azonban a szervezeten belüli befolyásuk növelését szabták feltételéül. Az EU képviselői 500, az USA viszont 750 milliárd dollárra emelné a Nemzetközi Valutaalap készleteit. Az Ázsiai Fejlesztési Bank, és más, a bajba jutott országok megtámogatását segítő intézeteknek való többletjuttatás is a téma részét képezi.
Az országok részéről kötelezettségvállalásra van szükség, hogy amíg szükséges, megteszik a helyzet megkívánta intézkedéseket gazdaságaik támogatása érdekében - mondta Alistair Darling, brit pénzügyminiszter, a megbeszélések egyik házigazdája. A nagy-britanniai Horshamban rendezett tanácskozás résztvevői ugyanakkor nem szólították fel az egyes országokat, hogy tegyenek többet a gazdaság fellendüléséért, csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy ellenőrizzék a már meghozott intézkedések gyakorlati végrehajtását.
Megállítani a befektetők elpártolását
Az 1990-es évek végének ázsiai pénzügyi válságának tapasztalataira is utalva Darling a feltörekvő, fejlődő gazdaságú országok kapcsán azt mondta: lépéseket kell tenni, hogy megállítsuk a tőke kimenekülését ezen országok pénzügyi rendszereiből, ami nagy károkat okoz.
A csúcson a nemzetközi hitelintézetek megerősítése mellett az egyes kormányoknak a gazdaságélénkítésben vállalt konkrét szerepéről is tárgyalnak. Míg az Egyesült Államok arra kívánta rávenni az országokat, hogy a nemzeti össztermék 2 százalékát költsék a fiskális gazdaságélénkítésre, a vezető európai gzdaságok, elsősorban Franciaország ellenzi további adófizetői pénzek ilyen célú kiadását - nem utolsó sorban az államzáztartási hiány további növekedésére hivatkozva.
Nem összehasonlítható számok
Angela Merkel német kancellár, aki a G20-értekezlettel egy időben tett rövid látogatást Gordon Brown brit kormányfőnél, a szombati tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten cáfolta, hogy Németország nem hajlandó gazdaságélénkítő lépésekre. A német kormány 2009-2010-re a hazai össztermék-érték (GDP) összesen 4,2 százalékának megfelelo serkentő programokat hagyott jóvá. A kancellár szerint a szociális ellátás különbségei miatt nem is hasonlíthatók feltétlenül össze az amerikai és az európai élénkítő programok számai.
A Standard & Poor's hitelminősítő minap Londonban kiadott elemzésében 2009-re 10 százalékos, 2010-re 11 százalékos GDP-arányos amerikai államháztartási hiányt valószínűsített az általa kidolgozott alapeseti forgatókönyv esetén - számolt be az MTI-Eco; a stresszhelyzeti változatban 11, illetve 12 százalékos amerikai deficit szerepel erre a két évre.
Pénz és refom
A tavaly novemberi találkozón a csoport elkötelezte magát amellett, hogy a gazdaságélénkítés mellett a pénzügyi rendszer reformjaival igyekszik kezelni a helyzetet - az európaiak pedig már már inkább a második pontra helyeznék a hangsúlyt.
Ugyancsak a találkozóhoz kapcsolódik, hogy Svájc, Ausztria és Luxembourg növekvő nemzetközi nyomásra felajánlotta, hogy lazít azon banki szabályokon, amelyek lehetővé teszik, hogy pénzintézeteik menedéket nyújtsanak az adólkerülőnek minősített külföldi állampolgároknak.
A G20 a világ gazdasági teljesítményének 80 százalékát adja. A csúcson most vélhetőleg nem születnek nagy, konkrétan számszerűsített célok és tervek - idéz a Reuters egy név nélkül nyilatkozó tisztviselőt.
A G20 által a megbeszélés után kiadott közlemény szerint a csoport tagjai kitartó és közös erőfeszítéseket tesznek a gazdasági növekedés ismételt beindítása érdekében. Hogy pontosan milyen további gazdasági intézkedéseket terveznek, azt egyelőre nem tudni, de a közös nyiltakozat szerint életbevágó fontosságú kiterjedt költségvetési lépéseket tenni a növekedés és a munkahelyek szempontjából.
A részletek kidolgozása így valószínűleg az áprilisi G20-csúcsra marad.
