Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közgazdaságtannak is olyan megújulásra van szüksége, mint ami a fizikában történt: a klasszikus mechanika nem tudta megadni a válaszokat az új kérdésekre, kellett egy új elmélet, ahogyan kéne a közgazdaságtannak is - mondta Viktor Maszlov, akadémikus a Rosszijszkaja Gazetának, arra a kérdésre reagálva, hogy a Nobel-díjas tudósok miért nem látták előre a recessziót.
"A jelenlegi gazdasági trendek sok esetben mutatnak párhuzamot a fizikai folyamatokkal, azon belül is a fázisátalakulás elméletével. E teória szerint két állapot közötti átmenet nem fokozatosan, hanem azonnal zajlik le - a válság tökéletes példa erre az esetre. A fizikában erre a folyamatra meghatározott egyenleteket lehet felírni, amelyek segítségével megmondható, hogy kitör-e egyáltalán egy ilyen válság, és ha igen, akkor pontosan mikor" - magyarázta a tudós. Őt a válság így egyáltalán nem érte váratlanul, még tavaly nyáron eladta a házát és a nyaralóját, a kapott összeget pedig továbbította Amerikában élő gyerekeinek. "A számításaim megmutatták, hogy Amerika gazdasága már régen túllépett egy kritikus értéken, ami után törvényszerűen, mint egy lavina, ránk szabadul a válság".
Ezt a kritikus értéket Bulgakov A Mester és Margarita című regényének egy jelenetével illusztrálta. A varietészínházban tartott előadás során Korovjev - Voland, a Sátán segítője - egy trükkel semmiből jött bankjegyeket szórt a közönség közé. Volt, aki ezek közül többet el tudott kapni és volt, aki egyet sem. A kérdés, hogy ha egymillió darab bankó repül a nézők közé, akkor mi az a maximális létszám, hogy mindenkinek jusson legalább egy bankjegy? A két érték között négyzetes összefüggés áll fenn: a nézők számának körülbelül az egymillió négyzetgyökének kell lennie, azaz 1000 embernek - ez a szám lesz a kritikus érték. Ha ez kevesebb mint 1000, akkor nagy valószínűséggel mindenkinek jut bankjegy, amennyiben több - például 10 ezer - akkor várhatóan 9000 embernek egy bankó sem jut - mondja az akadémikus."Számításaim szerint az amerikai hitelek régen átlépték ezt a kritikus értéket, a következmények pedig a sorozatos csődök, a lavinaszerű válság lesznek, amiből majd lassan és hosszasan fog kilábalni a gazdaság.
Pont ez történt" - magyarázta a matematikus. "Ugyanezeket a számításokat el lehet végezni a pénz mennyiségére: amennyiben a forgási sebesség kisebb, mint a kritikus érték, akkor inflációs veszély áll fenn" - tette hozzá Maszlov. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha minden közgazdász tudja, hogy az infláció függ a pénz forgási sebességétől - akkor mi az újdonság az elméletben? "Én nem általános leírást adok, hanem egy konkrét számot" - válaszolta a tudós. Arról is kifejtette véleményét, hogy mit tanácsolna jelen helyzetben az amerikai elnöknek, Barack Obamának. "Nem szabad azokat megmenteni, akik ezt okozták, különösen a Wall Streetet - az ő hiteleik már régen túlléptek a kritikus értéken. A támogatást azoknak a viszonylag kisebb pénzintézeteknek kell adni, akik a lakosságot szolgálják ki. Ezen kívül államilag kell szabályozni a bankszférát, ezzel is segítve a mihamarabbi kilábalást. Konkrétan milyen lépéseket kéne tenni? A különböző típusú hitelek kritikus értékeinek kiszámításával megkaphatjuk a választ" - fogalmazott Maszlov.
