Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi hitelminősítő szerint Közép- és Kelet-Európát nem lehet úgy kezelni, mintha a térségi országok szuverén hitelképessége egyforma lenne. Ennek megítélésében az egyik alapkérdés, hogy az EU tud-e segíteni. A cég ez alapján négy kategóriába sorolta az egyes feltörekvő európai országok adósbesorolásainak szilárdságát. Lengyelország (A2 besorolással), Csehország (A1) és Szlovákia (A1) abba a csoportba került, amelynek osztályzatai a Moody's meghatározása szerint "jól rögzítettek" - írta az MTI-Eco.
A szintén elsőrendű "A3"-as osztályzattal ellátott Magyarország, valamint Észtország (A1), Litvánia (A2) és Lettország (Baa1) csoportjáról a Moody's azt írta, hogy e gazdaságok összehasonlítható adósi alapmutatói ugyan "eróziónak vannak kitéve", az érdemi támogatás kilátása azonban alátámasztást nyújt a jelenlegi besorolásoknak, hacsak "nem bizonyul megalapozatlannak" az e támogatáshoz fűződő várakozás.
A Moody's ugyanakkor megállapítja: számos "szolidaritási mechanizmus" működik az EU-ban, és valószínűtlen, hogy a gondokkal küszködő tagországoktól megtagadnák a segítséget.
A Moody's a jelentésben egy kategóriába vette a listáján egyaránt még épphogy gyenge befektetői, "Baa3" osztályzattal szereplő Romániát, Bulgáriát és - a még nem EU-tag - Horvátországot, amelyek adósi fundamentumai "ellenállók ugyan", de a besorolásokban lehetséges "bizonyos mértékű kilengés" a nagyon feszes finanszírozási kondíciók, vagy az árfolyamkockázat miatt.
Romániára a nagy nemzetközi hitelminősítők közül csak a Moody's tart érvényben befektetői besorolást. A Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt "BB plusz" - a Moody's metodikájában "Ba1"-nek megfelelő -, spekulatív szinten tartja nyilván a román szuverén adósságot. Ha a Moody's-elemzésben említett, lehetséges besorolási "kilengés" leminősítést jelent, akkor Románia e cégnél is a spekulatív sávba kerülhet át.
A Moody's a keddi elemzésben összehasonlító táblázatot közöl az egyes EU-tagállamok idei teljes finanszírozási igényéről, megállapítva: Magyarország bruttó állami hitelfelvételi igénye 2009-ben a német bruttó hiteligény 4,7 százaléka lesz. Csehország hiteligénye Németországéhoz viszonyítva 1,8 százalék, a legnagyobb térségbeli gazdaság, Lengyelország esetében 11,7 százalék lesz 2009-ben a hitelminősítő becslése szerint.
