Az amerikai kormány elképzelése a rossz hitelek eltávolítására a bankrendszerből kezdetben nagy veszteségeket okozhat a bankoknak, de helyreállítja a bizalmat a pénzügyi rendszer iránt - mondta a Washington Postnak Sheila Bair, az amerikai betétbiztosítási alap, a FDIC vezetője. A költségek meghaladhatják a 700 milliárd dolláros állami pénzügyi mentőcsomag összegét, ezért a legnagyobb kihívás a pénzintézetek és az adófizetőket képviselő politikusok meggyőzése, hogy vállaljak be ezt az áldozatot.
A veszteségforrások felismerésének és eltávolításának alternatívája az, hogy benntartják őket a bankok könyveiben - Bair szerint ez sehova sem vezet. A kormány egyébként olyan magántőkéből és közpénzből gründolt alapokat akar létrehozni, amelyek kivásárolnák a rossz hiteleket. Az alapokat önálló menedzserek vezetnék, az ő feladatuk lenne a pénz felhajtása, majd a felvásárlási döntések meghozatala. A rendszerről szóló döntés két héten belül várható.
Bair elmondta a lapnak, hogy az eredeti tervet, amely szerint egy úgynevezett rossz bankot hoztak volna létre a mérgező követelések begyűjtésére, azért vetették el, mert túl költséges lett volna. Így azonban a magántőke is beszállhat a dologba. A kedvezményes állami hitelek funkciója az lenne, hogy olcsóbbá tegye a vásárláshoz szükséges forrást, következésképpen a bankok többet kaphatnának a rossz hitelekért, ami arra ösztönözné őket, hogy - bevállalva értékcsökkenésüket - szabaduljanak tőlük.
Ez egyben világosan határt szabna az állam tulajdonossá válásának a bankokban - véli Bair -, mivel az alapokkal kezelné a hitelválságot ahelyett, hogy újabb részesedésszerzésekkel tőkésítené fel a pénzintézeteket. Így helyreállhat a magántőke bizalma a pénzintézetek iránt, ami befektetésekben fejeződhet ki.
