Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós tervezet szerint fontos, hogy az IMF rendelkezzen a megfelelő forrásokkal a leginkább érintett országok támogatására; a dokumentumot vélhetően kedden fogadja el a 27 tagország fő pénzügyérei.
A G20 tisztviselői pénteken és szombaton tárgyalják a globális pénzügyi és gazdasági válság kérdéseit, amely alatt már több európai ország is az IMF-hez volt kénytelen segítségért fordulni. Ez a találkozó tulajdonképpen előkészítése az áprilisi londoni G20-csúcsnak, ahol a leggazdagabb államok és a legnagyobb feltörekvő országok vezetői találkoznak majd.
A vezető gazdasági hatalmak G20-csúcsa előtt a jelek arra mutatnak, hogy a válság inkább mélyül, mintsem csillapodna. Japán, Európa és az Egyesült Államok egyaránt súlyosbodó helyzettel néz szembe makroadatai alapján, és a pénzintézetek jövőjével kapcsolatban sem csökkentek a félelmek - a világszerte a bankokba öntött dollármilliárdok ellenére. A fejlett gazdaságok betegeskedése pedig második hullámban az exportorientált feltörekvő gazdaságokat is megrendíti.
A gazdaság általában stabilizálja önmagát, de ez egy évszázad alatt néhányszor előfordul, hogy ez az elmélet nem áll meg: most ez a helyzet - nyilatkozta a Fehér Ház gazdasági tanácsadója, Lawrance Summers a Financial Timesnak. Barack Obama fő gazdasági tanácsadója szerint a globális keresletre, annak fokozására kell fókuszálnia a G20-nak.
Nincs elég forrás
A Világbank szerint a fejlődő országok 270-700 milliárd dollár finanszírozási hiánnyal nézhetnek szembe idén, elsősorban a globális kereslet és a gazdag országok tőkéért való versengése miatt. A gazdasági válság által előidézett helyzetben még a szolidabb kiesést prognosztizáló becslés is olyan nagyságrendű hiányra utal, amelynek betömésére a nemzetközi intézetek nem rendelkeznek elégséges forrással - állítja a Világbank. Az ugyancsak az áprilisi londoni G20-csúcsra készülő dokumentum "hatalmas" finanszírozási igényeket és hosszantartó utóhatásokat említ a válság hatására. A szegény államokat a világkereskedelem 1982 óta nem tapasztalt visszaesése viseli meg igazán, amit a nyersanyagárak csökkenése és a tengerentúli átutalásol megritkulása csak tetéz.
A Világbank a konjunktúra éveiben is dollármilliárdokat költött a szegénység felszámolására a fejlődő országokban. A többnyire afrikai országok alkotta csoportnak idén akár 140 milliárd dollár külső finanszírozási igénye is lehet az IMF szerint. Ráadásul ezekben az országokban nem bankok mentésére, hanem az alapvető egészségügyi, szociális kiadások fenntartására kellene előteremteni a forrásokat.
Kínálati adósságpiac
A feltörekvő piacok adósságtörlesztésével és -finanszírozásával kapcsolatos aggályok is nőnek, a globális válság a gazdag nemzetek belső piacain alaposan megdobta a különféle élénkítő és bankmentő akciók finanszírozási igényét, ami ugyancsak forrásokat von el a stegényebb országoktól.
A szuverén adósságkibocsátás vélhetően ugyancsak megugrik a gazdag országok részéről, ami sok fejlődő országot kiszoríthat az adósságpiacról - figyelmeztet a Világbank. Az intézet legkevesebb 2000 milliárd dollárra teszi a feltörekvők teljes, idei évben esedékes adósságát.
