Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsa hosszú vita után konszenzusra jutott az eurózónában irányadó kamat 50 bázispontos csökkentéséről, valamint a repokamat-folyosó 1 százalékos szélességének megtartásáról.
A csütörtöki kamatdöntő ülésen hozott határozat értelmében az alapkamatot március 11-től 1,5 százalékosra csökkentették, ezzel párhuzamosan az overnight hitelek kamatát a korábbi 3 százalékról 2,5 százalékra, az overnight betétekre adott kamat szintjét 1 százalékról 0,5 százalékra mérsékelték.
A tavaly októberi globális piaci pánik kitörése óta az európai jegybank a válságkezelés érdekében összesen 275 bázisponttal vágta meg a monetáris unióban irányadó kamat szintjét, az ECB-elnök Jean-Claude Trichet szerint eredménnyel, hiszen egyrészt az inflációs kilátásokat mára sikerült középtávon a jegybank által meghatározott 2 százalékos küszöb alá szorítani, másrészt az európai kereskedelmi bankok által meghatározott kamatok süllyedésén is érződik a jegybank korábbi kamatcsökkentéseinek hatása. Arra vonatkozóan, hogy az alapkamat mérséklése pontosan milyen hatást ért el a pénzintézetek hitelezési gyakorlatának újraindításában, Trichet nem mert becslésekbe bocsátkozni a további adatgyűjtés előtt.
Még mélyebb recesszió
Trichet a kamatcsökkentés szükségességét a kilátások további romlásával magyarázta (az ECB márciusban újra lefelé módosította a tavaly decemberben közreadott GDP-becslését, immár 2,2-3,2 százalékos visszaesést jósolva az eurózónának), ám azt is elmondta: a jelenlegi makropályát befolyásolni képes tényezők kiegyensúlyozottabbakká váltak az elmúlt időszakban. Az Európa-szerte bejelentett gazdaságösztönző-csomagok a pozitív hatásokat erősíthetik, míg a pénzpiaci válság reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásai is nyilvánvalóbbá váltak. Az ECB elnöke megjegyezte: újabb veszélyforrást jelenthetnek a protekcionista intézkedések, ám a verseny korlátozása helyett inkább az országok közötti együttműködést kellene erősíteni.
Elemzők szerint a korábban a többi jegybank előtt egy lépéssel járó ECB ma már képtelen lépést tartani a piaci folyamatokkal, a csütörtöki kamatdöntő ülésen bejelentett 50 bázispontos vágás nem lesz elegendő a recesszióba süllyedt eurózóna gazdaságának újraindításához. A jegybank továbbra is komoly veszélyeket lát a zéró kamatpolitika alkalmazásában, arra hivatkozva, hogy az 1 százalékos, vagy az alatti kamatszint önmagában nem jelent garanciát a kilábalásra, de hosszú távú növekedési gödörbe taszíthatja a monetáris unió országait. Ennek ellenére Trichet jelezte: a kilátások további romlása esetén akár a jelenlegi kamatszint további mérséklésére is lát esélyt.
A pénzpiaci folyamatok újraindítása érdekében tavaly októberben megindított bankközi hitelezési akciók határidejének kitolásáról is döntött az ECB monetáris tanácsa csütörtökön. Korábbi elhatározását felülbírálva az ECB legalább az év végéig meghosszabbította a refinanszírozási programját, melynek keretein belül korlátlan fix-kamatozású hitelkeretet biztosít az európai pénzintézetek számára, maximum hat hónapos határidőre. (A korábbi döntés értelmében márciusban zárták volna le a programot.)
Az ECB elnökét a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón arról kérdezték, milyen nem szokványos intézkedésekkel kíván beavatkozni a gazdaság élénkítése érdekében, ám Trichet kitért a válaszadás elől, arra hivatkozva, hogy az európai jegybank rendelkezésére álló kvantitatív eszközök jóval korlátozottabbak, mint a Fed vagy akár a Bank of England eszköztára. Utóbbi épp csütörtöki kamatdöntését követően jelentette be, hogy 75 milliárd font értékben eszközvásárlásba kezd, ezzel is élénkítve a pénzpiacokat. Az ECB elnöke azonban szkeptikus, mondván, korántsem biztos, hogy a kvantitatív könnyítésekkel a jegybankok a kívánt hatást érik el.
Nemet mondtak Gyurcsánynak
A közép-kelet-európai országok megsegítésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Jean-Claude Trichet közölte: ahogy a térség országai maguk is szorgalmazzák, fontos különbséget tenni az egyes gazdaságok között, utalva itt a cseh, szlovák, román, lengyel és bolgár pénzpiaci felügyeletek által szerdán kiadott közleményre, melyben az országok egymástól független nyugat-európai megítélése mellett szálltak síkra. Amint arról beszámoltunk, a közleményhez később a PSZÁF is csatlakozott, a hivatalos magyarázat szerint technikai akadályok miatt maradt csak le a hazai felügyeleti szerv szignója az eredeti dokumentumról. A félnapos késés is elég volt azonban, hogy az euró/forint árfolyama korábban nem látott szinteket érjen el, amelyek ráadásul csütörtökön meg is dőltek.
Az ECB szerint a bajba került kelet-közép-európai országok megsegítésére az EU-n, az Európai Bizottságon, de az ECB-n keresztül is van lehetőség. Ez azonban csak a legrosszabb helyzetben lévő, de megfelelő kilábalási tervvel rendelkező országok esetében vehető igénybe - emelte ki Trichet. A Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő által szerdán felvetett lehetőségre reagálva, miszerint az ECB hitelműveleteinél elfogadhatna nem euróban denominált eszközöket is fedezetként, a jegybankelnök egyértelmű nemmel reagált. Trichet szerint ugyanis kiemelten fontos, hogy a jelenlegi helyzetben ne változtassanak meg semmilyen keretet vagy szabályt, ez ugyanis nem várt instabilitást okozna a rendszerben. Megjegyzésével - implicite - az ERM-II-be való soron kívüli csatlakozás lehetősége előtt is elvágta az utat a jegybankelnök, aki egyúttal igazolta az a kritikát, miszerint az eurót használó országok jegybankárait tömörítő testület képtelennek mutatkozik a jelenlegi rendkívüli helyzetben rendkívüli döntések meghozatalára.
