Egy év alatt 20 százalékkal nőtt hazánk Kínával bonyolított kereskedelmi forgalma, mely 2008-ban elérte a 7,5 milliárd dollárt. Ebből 1,3 milliárd dollár a magyar export, vagyis Európán kívül a távol-keleti ország vált Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerévé - mondta el lapunknak Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos. Az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően a gépipari, elektronikai cikkek aránya tavaly mind az exportban, mind az importban 80 százalék fölött volt, ugyancsak húzóágazat az információtechnika, a környezetvédelem, az agrár- és az élelmiszeripar. Az eddigi, áruszállítási típusú kapcsolatokon túl az elmúlt időszakban már a komplexebb együttműködési formák is előkerültek: magyar oldalról a találmányok, fejlesztések, know-how-k Kínában történő hasznosítása, kínai oldalról pedig inkább a befektetések. Nyilvánvaló, hogy ezek az együttműködési formák már bonyolultabbak, összetettebbek, így létrehozásuk, kidolgozásuk és beindításuk is időigényesebb a korábbinál.
A kétoldalú kereskedelem egyik fontos mérföldkövévé válhat a mintegy kétezer kínai vállalat székhelyéül szolgáló China Brand Trade Center (CBTC) létrehozása, amely Kína számára egyfajta európai elosztóbázisként szolgálna, hazánk pedig a kontinens Kína-központjává válhatna. A CBTC ügyében továbbra is intenzív tárgyalások folynak, a pénzügyi és gazdasági válság tükrében ugyanakkor mindkét fél kénytelen újraértékelni a helyzetet. Az világosan látszik, hogy a következő időszakban a magyar félnek több erőfeszítést kell tennie a kínai vállalatok meggyőzése érdekében - figyelmeztet Huszty. A CBTC mellett párhuzamosan elindult az úgynevezett China Town-projekt is, mely egy kulturált, európai színvonalú nagykereskedelmi központ létrehozását célozza meg Kőbányán. A projektre a befektetők eddig mintegy 15 millió eurót költöttek, és egy része már működik is.
Bár a világválság következményeiről még korai átfogóan beszélni, ez a bilaterális gazdasági kapcsolatokban pozitívan érezteti hatását - mondja Huszty András, idén ugyanis minden korábbinál több delegáció látogat hazánkba, több üzletember jön megismerkedni a hazánk nyújtotta lehetőségekkel. Az érintett állami szervezeteknek (ITDH, kamarák) komoly felelőssége és nagy szerepe van abban, hogy megfelelő képet mutassanak hazánkról és mozgósítsák a kereskedelmi kapcsolatokban érintett magyar vállalkozókat. A hivatalos szinten túl sok vállalati kezdeményezésű projekt is tárgyalás alatt áll.
A két ország kapcsolatában a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a vállalkozók nem ismerik eléggé a másik ország által kínált lehetőségeket. Magyar oldalról gazdasági diplomatáink kitűnő munkát végeznek, szakmailag, nyelvileg jól felkészültek, ugyanakkor az üzletemberek az esetek nagy részében nem rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy üzleti elképzeléseiket érvényesíthessék. Jóllehet a magyar kormány - többek között a tavalyi magyar évad megrendezésével - sokat tett annak érdekében, hogy hazánk ismertsége Kínában javuljon, tovább kell növelni Kínában gazdaságdiplomáciai jelenlétünket, elsősorban az ország középső és nyugati területein, de a jövő évi sanghaji expón való magyar részvétel is kiváló lehetőség hazánk szélesebb körű megismertetéséhez.
Szerencsi Ágnes