Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábban jósolt 0,5-1,0 százalék helyett 2,2-3,2 százalékkal eshet vissza az eurózóna GDP-je az idén - jelentette be Jean-Claude Trichet. Az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a papírformának megfelelő kamatvágás után tartott tájékoztatóján hozzátette: ha lesz is 2010-ben fellendülés, az csak lassú lehet. Az ECB-prognózis jövőre -0,7 és 0,7 százalék közé teszi a GDP-változás ütemét.
Az ECB elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján a jegybank új inflációs előrejelzését is ismertette; e szerint középtávon jóval a 2 százalékos jegybanki küszöb alatt maradhat a pénzromlás üteme, ám ez sem ad okot az örömre, hiszen az inflációs kockázatok nagyarányú csökkenése nemcsak a nyersanyagárak mérséklődésének, de az eurózónás és a globális kereslet jelentős csökkenésének köszönhető.
Az ECB előrejelzése szerint az idén rövid távon jelentős kilengések várhatók a fogyasztói árindexben, ám ezek a középtávú kilátásokat nem befolyásolják, a 2 százalék alatt, de a 2 százalékos küszöb közelében lehorgonyzott infláció hosszú távon az eurózónás fogyasztók vásárlóerejének növekedését idézheti elő.
Jean-Claude Trichet beszámolója szerint konszenzusos megállapodás alapján vágott kamatot az ECB monetáris tanácsa. Az európai jegybank tavaly október óta összesen 275 bázisponttal csökkentette az irányadó kamat szintjét.
A válságkezelés érdekében bevezetendő nem szokványos intézkedésekről szólva Trichet felhívta a figyelmet arra, hogy az ECB már korábban jelentősen megnövelte a tartalékait, és továbbra is folytatja - márciusi döntése értelmében korábbi terveit felülírva akár 2009 után is - a kereskedelmi bankok számára még a múlt év végén megnyitott, korlátlan likviditásnövelő politikáját.
Trichet az esetleges beavatkozásokról szólva kiemelte, hogy az ECB lehetőségei korlátozottabbak Fed rendelkezésére álló eszközöknél, az európai jegybank esetében szerencsésebb volna hitelkönnyítő, mint kvantitatív beavatkozásokról beszélni.
A jegybankelnök továbbra is jelentős kockázatokat lát a zéró kamatpolitika alkalmazásában, ám utalt arra, hogy a monetáris tanács nem határolódott el a további kamatcsökkentés lehetőségétől.
