Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem Németország az az ország, amelyik ezekben a napokban "új falakat" épít, hanem maga Magyarország - írta a Der Tagesspiegel című liberális napilap, hangoztatva, hogy az ország már a válság előtt kudarcot vallott adósságainak leépítésével, s most a sikeres gazdaságpolitikát folytató országok - mint például Szlovákia, Lengyelország vagy Csehország - rovására kívánja szanálni saját gazdaságát. S falat építenek azok az országok, amelyek protekcionizmushoz folyamodnak - írta a lap. Példaként Franciaországot említette, amely autóiparát egyebek között Kelet-Európa rovására akarja szanálni. De azok a kelet-európai országok is, amelyek - mint fogalmazott - ennek ellensúlyozására különleges bánásmódot követelnek.
Az újság szerint épp ezért nem lehet eléggé dicsérni Angela Merkel német kancellárt, aki Donald Tusk lengyel kormányfővel, valamint más keleti és nyugati szövetségessel együtt "az ésszerűség tengelyét" kovácsolta össze a protekcionistákkal szemben. S azért is, hogy a kancellár nem akarja egész Kelet-Európát egy kalap alá venni, hanem azt hangoztatja, hogy a leginkább fenyegetett országokat esetről-esetre, célirányosan kell megsegíteni. Az európai bankrendszer is sokkal összefonódottabb, mint például Ázsiában vagy Oroszországban - vélekedett a lap, valószínűtlennek nevezve, hogy a külföldi bankok Kelet-Európából kivonuljanak.
Nem Kelet-Európa áll válaszút előtt, hanem egész Európa - írta a lap, hangoztatva, hogy Merkel kancellár tárgyalási sikere ellenére a veszély még egyáltalán nem múlt el. Magyarországot - és különösen Ukrajnát - meg kell segíteni, ha Európa el akarja kerülni azt, hogy az "instabil" szomszédok - összeomló szociális rendszereikkel - teljes ellátásra szoruljanak.
A Handelsblatt kommentárjában ugyancsak azt hangoztatta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem feltétlenül tett jót országának azzal, hogy közvetlenül a csúcstalálkozó előtt az egész térségnek 180 milliárd eurós segélycsomagot követelt. Magyarország - mint német üzleti napilap írta - a múltban nem éppen rendkívüli költségvetési fegyelméről volt híres. Az a tény, hogy egy országnak rosszul megy, az jelentős részben saját politikájának következménye - fogalmazott a Handelsblatt, emlékeztetve, hogy 2002-ben a költségvetési hiány elérte a gazdasági teljesítmény kilenc százalékát. Erre több uniós tagállam is emlékeztetett akkor, amikor Gyurcsány előterjesztette a segélyprogrammal kapcsolatos kívánságát - idézi a a lapot az MTI Eco, hozzátéve: egy milliárdos segélycsomag értelme és célja semmiképp nem lehet az, hogy egyes tagállamok nyilvánvaló hibáit "elsimítsa".
