Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevésnek bizonyulhat az eddig megítélt 150 milliárd dollár az értékpapír-piaci ügyletek miatt megrendült AIG megmentéséhez - derül ki az USA kormányzati döntésének indoklásából. Az egykor világelső biztosító még egy 30 milliárd dolláros keretet is igénybe vehet, növelve az adófizetők kockázatait.
Újabb mentő csomagot kaphat az American International Group Inc. (AIG), ha az USA törvényhozása is jóváhagyja a pénzügyminisztérium és a Federal Reserve tegnap bejelentett intézkedéseit. Ezek újrarendeznék azt az egyszer már átstrukturált programot, amely már eddig is 150 milliárd dollárba került a költségvetésnek. A tavaly ilyenkor még a világ legnagyobb biztosítójaként számon tartott AIG-t a globális pénzügyi szektor egészéhez hasonlóan a jelzálogpiaci fedezettel zajló ügyletek rendítették meg olyannyira, hogy csődveszélybe került - a biztosítót azonban nem lehetett hagyni úgy bedőlni, mint a Lehman Brotherst, mert túlságosan sok szállal épült be a reálgazdaságba. Szeptemberben a kormányzat 85 milliárd dolláros tőkeinjekcióval mentette meg az AIG-t - közel 80 százalékos állami részesedés fejében -, majd novemberben 150 milliárd dollárra bővítették az állami támogatást, hogy a biztosító talpon maradhasson.
Mostanra a recesszió, illetve a tőzsdei árfolyamveszteség következtében annyira leértékelődött az AIG vagyona, hogy még egy mankóra szorul - ezt megerősítette a tegnap közzétett 2008. negyedik negyedévi gyorsjelentés is. A biztosító kétes dicsőséget mondhat magáénak: 61,7 milliárd dolláros mínusszal övé az USA vállalati történelmének eddigi legnagyobb negyedéves vesztesége. A hatalmas bukást már a múlt héten megelőlegezte a sajtó, a Fed és a pénzügyminisztérium közleménye azonban nem ejtett szót erről: az újabb közbelépést azzal indokolják, hogy az AIG továbbra is rendszerszintű kockázatokkal néz szembe, miközben a piacok helyzete törékeny. A társaság több mint 100 ezer üzleti ügyfélnek nyújt védelmet, ezek összesen több mint 100 millió amerikait foglalkoztatnak - emlékeztet a közlemény -, ezenfelül csak az USA-ban 30 millió magánszemély kötött nála biztosítást, szakmai nyugdíjbiztosítókat kezel, emellett egy sor nagy pénzintézet ügyleteiben vesz részt.
Mindez elég ok arra, hogy a pénzügyminisztérium egy új, 30 milliárd dolláros keretet nyisson meg az AIG számára, amelyből szükség szerint hívhat le, elsőbbségi részvények fejében, ezenfelül a minisztérium átváltja már meglevő 40 milliárd dollár értékű elsőbbségi részvényét újonnan kibocsátott, a törzsrészvényekhez közelebb álló típusú elsőbbségi részvényekre. Utóbbinak a magyarázat szerint főleg osztalékszempontból van jelentősége, de az első kommentárok arra is emlékeztetnek, hogy az ilyen részvénycserékkel - amelyhez hasonlót a múlt héten a Citigrouppal is meglépett a kormányzat - növekszik az adófizetők kockázata, mert ha bedől egy társaság, akkor az elsőbbségi részvények tulajdonosai általában elöl állnak a felszámolás során kompenzálandók listáján, a törzsrészvényesek viszont hátul. Ugyanakkor az AIG most visszafizet 26 milliárd dollárnyi már meglevő hitelt a Fednek, két nemzetközi érdekeltségének elsőbbségi részvényeivel (ezek az Ázsiában működő American International Assurance és az ötven országban jelen levő American Life Insurance).
Azt az állami intervenció ellenzői is elismerik, hogy az AIG-nél nem a hagyományos biztosítási tevékenységgel van baj, hanem a pénzügyi szolgáltató részlegekkel, azon belül is a kockázatos, jelzálog-fedezetű értékpapír-piaci manőverek biztosításával. Ezt hangsúlyozta közleményében a biztosító elnök-vezérigazgatója, Edward Liddy is, kiemelve, hogy az AIG a történelem egyik legnagyobb vállalatátalakítási programját hajtja végre, globális gazdasági és piaci felfordulás közepette.
