Barack Obama amerikai elnök tegnap benyújtotta a kongresszusnak első költségvetési javaslatát. A 2009. október 1-jén induló következő költségvetési évre vonatkozó tervezet abból indul ki, hogy az egy nappal korábban végződő 12 hónapban 1,75 ezer milliárd dollárra, a GDP 12,3 százalékára emelkedik a költségvetési hiány. Ez meghaladja a legutolsó, 1,3 ezer milliárdos becslést, egyben a második világháború óta a legmagasabb deficit. A hiányt 2009-2010-ben 1,17 ezer milliárdra, 2013-ra pedig 533 milliárd dollárra akarják lefaragni. A tízéves kitekintést tartalmazó büdzséjavaslat mindezt úgy akarja megvalósítani, hogy a jelentős kiadásnövelő tételeket még nagyobb megtakarításokkal és adóemelésekkel ellensúlyozza.
A kormány meg akarja hosszabbítani az évi 250 ezer dollárnál kevesebbet kereső párok 2001-ben és 2003-ban elfogadott, 2010-ben lejáró adócsökkentési programját, továbbá a saját gazdasági ösztönző csomagjában szereplő, szintén a kiskeresetűek terheit csökkentő 400 dolláros adókedvezmény hatályát. A 2008 októberében elfogadott 700 milliárdos pénzügyi csomagon túl szükségesnek lát egy újabb, ezúttal 750 milliárd dollár keretösszegű pénzügyi segélycsomagot a pénzintézetek rendbetételéhez és szeptemberig 75 milliárd, októbertől további 130 milliárd dollárt kér az iraki és az afganisztáni háború költségeire. Az Obama-adminisztráció 634 milliárd dollárt akar költeni a következő tíz évben az egészségügy reformjára.
A kormány a következő tíz évben kiadáscsökkentésekkel és adóemelésekkel 2000 milliárd dollárral akarja javítani a költségvetés egyensúlyát. A kisebb, néhány tíz milliárdos tételek között van a magas keresetű mezőgazdasági termelők támogatásának csökkentése, az olajtársaságok adójának és bányajáradékának emelése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátási kvóták aukciójának bevezetése. Nagyobb tétel a drága katonai fejlesztések felülvizsgálata, a 250 ezer dollár felett keresők 33 és 35 százalékos szja-sávjának 36 és 39,6 százalékra emelése, továbbá a tőkejövedelmeket terhelő adó 15 százalékos kulcsának 20-ra növelése. Több mint 353 milliárd dollárt remélnek egy évtized alatt a vállalati adózás olyan módosításától, ami megakadályozza a nemzetközi cégeket abban, hogy külföldön adózzanak.
