Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs szükség állami többségi tulajdonra a bankokkal való együttműködéshez, és az állam nem is tervez tulajdont szerezni a pénzintézetekben - mondta Ben Bernanke, az amerikai központi bank vezetője a kongresszus előtt. Azt azonban elismerte, hogy a Citigroupon kívül más pénzintézetekben is kisebbségi részt szerezhet az állam.
A piacon eleinte megnyugvással fogadták, hogy a Federal Reserve elnöke, Ben Bernanke elutasítja az amerikai bankok közvetlen állami irányítását. Bernanke inkább a pénzintézetek felülvizsgálatával tenne rendet a szektorban, mintsem az állam részvényesi kontrollján keresztül; ez utóbbi jogi problémák és a bankok befektetői értékének csökkenését okozhatják a főbankár szerint.
A Fed-elnök szenátusi meghallgatása során elmondottak enyhítették a Timothy Geithner pénzügyminiszter pénzügyi tervével kapcsolatos aggályokat, amelyek a részvényesek háttérbe szorításával voltak összefüggésben. A Fed elnöke így némileg meggyőzte a piacokat, hogy a pénzügyi szektor felügyelői nem szándékoznak ténylegesen államosítani a bankokat. A pénzügyminiszter február 10-ei beszéde elvileg szintén részben a piacok megnyugtatását szolgálta volna a pénzügyi szektor megtámogatásáról szóló tervek bejelentésével, de a részletek hiánya inkább nyugtalanságot, az árfolyamokban pedig esést idézett elő.
Nem kell az államosítás
A piacon az államosításról szóló pletykák kezdtek terjedni, Bernanke szavaira azonban kedden 15 százalékkal emelkedett az S&P 500 banki indexe, vagyis több mint 40 százalékát ledolgozta a Geithner előadása óta összeszedett veszteségeknek. Igaz, szerdán már masszív esést mutattak a részvények. A korrekciónak is tekinthető gyengülést az elemzők azonban elsősorban egyéb tényezőkkel, például az elnöknek a befektetőket továbbra is bizonytalanságban hagyó beszédével magyarázzák.
A Fed főnöke azzal az egyre gyakrabban hallható állásponttal is szembehelyezkedett a kongresszusi beszédében, amely a nagy pénzügyi intézetek kormány általi átvétele mellett érvel. Ezek az államosításban látják a bankok toxikus vagyonelemeitől való megtisztításának és a hitelezés fenntartásának eszközét. A szabályozók a múlt év végén jelölték ki a pénzintézetek megmentésének prioritását, akár az egyszerű részvényesek rovására is. A szövetségi betétbiztosító FDIC (Federal Deposit Insurance Corp) vezetője, Sheila Bair szerint a vizsgálat alá vont bankok mindegyike a szabályozási standardok fölött van kapitalizáció tekintetében. A kérdés inkább az, hogy a jövőben hogyan változhat az állapotuk. Bair arra a kérdésre, hogy vajon a bajba került bankokban az állam többségi tulajdont szerezhet-e, azt mondta, ő a magántulajdont favorizálja.
Felkészülnek a legrosszabbra is
A stressz teszt, hivatalos nevén a Capital Assistance Program a következő két év horizontján vizsgálja majd a bankok potenciális veszteségeit, arra az eshetőségre is, ha a gazdaság állapota romlik. Az értékelés egyaránt fogja használni a privát szektor konszenzusos előrejelzéseit, és egy pesszimistább alternatívát is. Egyebek mellett olyan típusú vizsgálatok jöhetnek, hogy hogyan módosul a bank mérlege és tőkeállapota, ha például a munkanélküliségi ráta 10 százalék fölé emelkedik. Ilyen típusú teszteknek normál esetben a szabályozók nem vetik alá az intézeteket. A kutatás nagyrészt a bankfelügyelet (Office of the Comptroller of the Currency; OCC) feladata lesz. A CAP a már futó Capital Purchase Programra épülne, amely már körülbelül 200 milliárd dollárnyi állami tőkeinjekciót adott be, mintegy 400 kisebb-nagyobb pénzintézetnek.
Amennyiben a teszt azt mutatja, hogy több tőkére van szükség az előzetesen vártnál mélyebb válság átvészeléséhez, a pénzügyminisztérium a 19 legnagyobb amerikai bankban átváltható elsőbbségi részvényeket vásárol. Az elsőbbségi részvényeket azonban csak abban az esetben váltaná az állam törzsrészvénnyé, ha rendkívüli veszteség jelentkezne - mondta Bernanke.
Félelmet kelthetnek a várható veszteségek
A pénzintézeteknek lehetőségük lesz az előre meghatározott átváltási határidő előtt kivásárolni a kormányzati elsőbbségi részvényeket. A bankok hosszabb távú kilátásainak feltérképezése azon az elvi alapon nyugszik, hogy minél többet tudnak a helyzetről a befektetők, annál jobban bízhatnak saját befektetési döntéseikben. Kérdés, hogy a kilátásokkal való szembesülés milyen hatást vált majd ki a piaci körökben.
Roubini, a New York University professzora januárban azt jósolta, hogy a 2007-óta leírt több mint 1000 milliárd dollárnak még mintegy két és félszeresét lesznek a bankok veszteségként elkönyvelni a következő időkben. Az Amerikai Bankárok Szövetségének alelnöke, Wayne Abernathy szerint az efféle tesztek a csak a befektetői bizalom további erodálását kockáztatják. A bajok nagyságának megismerése ugyanis akár el is ijesztheti a befektetőket, rávilágítva a kormány által elköltött több száz milliárd dollár hatásának csekélységére is egyúttal.
