Vissza kell nyesni a közszférában a béreket egyes kelet-európai országokban és általában csökkenteni kell kiadásokat, hogy a költségvetési deficiteket kordában lehessen tartani - figyelmeztetett a múlt héten az Európai Bizottság (EB). A bizottság hat ország, köztük Magyarország stabilitási és konvergenciaprogramjának menetrendszerinti felülvizsgálatát végezte el, ezek közül a balti országok és Bulgária az euróhoz kötötték valutájuk árfolyamát. A lett gazdaság az idén akár 12 százalékkal is zsugorodhat a kormány legfrissebb becslése szerint (Lettország tavaly ősszel az IMF-től kapott támogatással kerülte el a legrosszabbat), de az EB még mindig túl magasnak tartja a közkiadásokat - ezek lefaragása viszont elemzők szerint újabb zavargásokhoz vezethet. Észtországban ugyancsak súlyos recesszió fenyeget a bizottság szerint, és itt is arra szólítottak fel, hogy a közkiadások konszolidálásával, prudens közszférabeli bérpolitikával tartsák három százalék alatt a GDP-arányos hiányt. Bulgáriában tavaly 30 százalékkal emelkedtek a bérek az állami szektorban, és a bizottság most befagyasztásukra szólította fel Szófiát: a Reuters értesülése szerint a kormány a múlt héten már döntött is, hogy ezentúl a költségvetési intézmények havonta kapják meg a bérköltségeik fedezetét, de mindig csak annak 95 százalékát költhetik el. A fennmaradó részt a kormány engedélyével költhetik el, figyelembe véve a makrogazdasági és fiskális körülményeket.
A balti országoknak és Bulgáriának most dönteniük kell - vélik elemzők -, vagy leértékelik a valutájukat (vagyis elszakadnak az eurótól), vagy csökkentik a béreket. Ha ragaszkodnak az eurótámaszhoz, akkor számolniuk kell azzal, hogy a recesszió tovább mélyül; ha a fundamentumok nincsenek rendben, akkor nem lehet fenntartani egy fix árfolyamot - idézte a Bloomberg Nouriel Roubini egy február elején adott interjúját.
