A pénzpiaci válságot is súlyosbíthatják azok a hiányosságok, amelyek a Lehman Brothers bukását követően váltak nyilvánvalóvá az eurózónában. A közös európai fizetőeszközt használó országoknak nemcsak közös jegybankra, de közös kincstárra és banki felügyeletre is szükségük volna - vélekedett Soros György. A Financial Timesban megjelent jegyzetében a nagybefektető úgy vélekedik, hogy a Lehman Brothers bedőlése utáni pánik során Európában is egyértelművé vált, hogy az eurózóna országainak kormányai önerőből képtelenek helyreállítani a bankokkal szembeni bizalmat.
Az európai pénzügyminiszterek azért nem tudtak kellő hatással fellépni - írta Soros -, mert híján voltak egy központi államkincstárnak. Az európai kormányoknak külön-külön kellene megbirkózniuk a bankjaikat sújtó bajokkal - ez az eurózóna tagállamainak is nehézséget okozott, de egyenesen lehetetlen helyzetbe sodorta az újonnan csatlakozó tagállamokat, pillanatok alatt komoly pénzpiaci válságot idézve elő a térségben.
Soros víziója szerint az eurózónás pénzügyminiszterek felügyelete alá tartozó állampapírpiac nem helyettesítené, mindössze kiegészítené az országok saját piacait. Ez a testület felelne egyúttal a banki garanciákért és a pénzintézetek esetleges megmentéséért is, míg a felügyeleti feladatokat az Európai Központi Bank látná el, megteremtve ezzel az egységes és jól megalapozott eurózónás bankrendszer alapjait, amelybe akár az Egyesült Királyság is szívesen belépne.
Az eurózónás államkötvények megfelelő bázist teremthetnek a közös európai fizetőeszközt még nem alkalmazó országok támogatásához, egyúttal a régió hitelezési képességét is erősíthetik, kiegészítve az Európai Befektetési Bank és az EBRD forrásait. Soros szerint az EU ezzel sikeresen erősíthetné az anticiklikus fiskális politikáját is, így a jövőben elkerülhetővé válna egy a mostanihoz hasonló méretű válság.
Az eurózóna országaiban felmerülő problémák megoldása a legtöbb esetben az új tagországok megítélésének kárára történt az elmúlt időszakban. Az Európán belüli - régi és új tagállamok közötti - tőkekivonás hatására pangani kezdett a közép-kelet-európai térség állampapírpiacai, a tőke kivándorlását pedig a régiós devizák is jócskán megsínylették. Ezzel párhuzamosan több helyütt is megindultak az államcsőddel kapcsolatos spekulációk, és a lakossági adósságállomány határidős törlesztése is megnehezült. Ez együttesen a nyugati országok állampapírpiaci hozamai és a régiós állampapírok jövedelmezősége közötti rés további tágulásához vezetett, fokozva a régiós kockázatkerülést.
Soros szerint az eurórégiónak nemcsak a hátrányai, de az erőssége is megmutatkozott az elmúlt időszakban, fonák módon épp a gyengébb fundamentumokkal rendelkező tagállamok esetében. Az euró megléte védte meg például Görögországot attól, hogy Dániához hasonló problémákkal szembesüljön, ám továbbra is komoly veszélyekkel fenyegeti a németeket. A történelmi kockázatok miatt a német monetáris politika minden olyan lépést ellenez, amelynek infláció-gerjesztő hatásai lehetnek, így a monetáris bázis esetleges kiterjesztéséről sem akar hallani. Márpedig a hitelpiacok összeomlását a likviditás növelésével lehet túlélni, amely csak a készpénz- illetve a betétállomány növelésével lehet elérni.
Németországnak emellett komoly fejfájást okoz az a kilátás, hogy az európai bankok tömeges összeomlása esetén a régió legnagyobb gazdasága lévén a legmélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Soros szerint azonban a szerkezeti reform a németeknek is javára válna, hiszen egy összeurópai állampapírpiac nemcsak rövid távon lehetne jövedelmező, de a strukturális hibák áthidalására is lehetőséget adna. Alapot teremtene a bankrendszer megmentéséhez, és további támogatási lehetőséget nyújtana az új tagállamoknak is. Ami a németek számára még fontosabb: egy megfelelően felépített európai állampapírpiac levehetné a terhet Németország válláról is egy esetleges bankmentő akció során.
A közös európai kötvénypiac létrejötte előtt azonban, Soros szerint, tisztázni kellene az adósságállomány tagországok közötti megoszlását, valamint azt is, hogy az egyes pénzügyminiszterek milyen szavazati jogokkal rendelkeznek majd a közös európai államkincstárban.
