Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Koszovóba tavaly csak 355 millió euró külföldi tőke érkezett, ami 80 millióval kevesebb az egy évvel korábbinál - ismerte el Gani Gerguri, a koszovói központi bank kormányzóhelyettese. Gerguri szerint a csökkenés részben a magas bázisadattal magyarázható, miután 2007-ben megdobta a tőkeimportot a második mobiltelefon-szolgáltató licencének értékesítése. Ez egyedül 75 millió eurót hozott, ennyit fizetett a tender nyertese, a Mobiltel Sloveniából és a helyi Ipko Netből álló konzorcium. Szakértők szerint azonban ez a magyarázat gyenge lábakon áll, ugyanis a balkáni ország szomszédai töretlenül növekvő tőkebeáramlásról adnak hírt. Albániába például 2008 első kilenc hónapjában 380 millió euró működőtőke érkezett, ami 2,6 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanebben a periódusban Macedónia 500 millió eurót fogadott.
Az elmúlt évben mindössze 119 állami tulajdonú vállalatot vagy más vagyonelemet készítettek fel az értékesítési procedúrára, ami sokkal kevesebb a 2007-es 755-nél. Ezt Ekram Tahiri, a koszovói privatizációs ügynökség szóvivője szervezeti problémákkal magyarázta a Balkan Insightnak. Mint mondta, az ügynökség elődje nem végezte megfelelően a munkáját, ezért mind a 119 ügy előkészítése a 2008 szeptemberétől működő szervezetre maradt. Ugyanakkor ez az érvelés sem túl meggyőző annak tükrében, hogy 2002 és 2008 között 2800 magánosítási ügy jutott el a tenderkiírásig. Nem igazán biztató jel az sem, hogy a lezajlott privatizációk vevői közül csak 29 volt külföldi, míg 39 a koszovói diaszpórából került ki.
Szakértők szerint a bizonytalan politikai helyzet miatt kerülik Koszovót a külföldi befektetők. A feszült politikai viszonyok szerencsétlenül párosulnak a gazdasági válság káros hatásaival.
