Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Borut Pahor szlovén miniszterelnök szerint csak az Európai Unió közvetítői beavatkozása hozhat megállapodást ország és a szomszédos Horvátország határvitáiban. Jugoszlávia 1991-es szétesése óta két határvitát görgetnek maguk előtt a felek. Az egyik az Adriai-tenger felségvizeit érinti a szlovéniai Piran városánál. A jelenlegi helyzetben a szlovén hajók csak kerülővel érhetik el a nemzetközi vizeket, ha nem akarják keresztezni a Horvátországhoz tartozó vitatott tengerrészt. A másik határvita egy aprócska földdarab hovatartozása körül dúl. Horvátország decemberben olyan térképet nyújtott be az EU-nak, amelyen egy a magyar-szlovén-horvát határon lévő, vitatott hovatartozású földterületet saját határain belül tüntetett fel. Válaszul Szlovénia blokkolta szomszédja uniós csatlakozási tárgyalásait: megakadályozta, hogy Zágráb lezárjon 11-et a 35 uniós tárgyalási fejezetből.
A patthelyzetet látva az Európai Bizottság januárban közvetítő bizottság felállítását javasolta. Ez meg is alakult, elnöke a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari volt finn államelnök lett, tagjai között van Robert Badinter francia jogász, aki a 90-es években részt vett a volt Jugoszlávia helyzetét rendező döntőbizottság munkájában. Ljubljana álláspontja egyértelműen az, hogy csak akkor járul hozzá a horvát EU-tárgyalások folyatásához, ha ez a bizottság eredményesen befejezte a munkáját. A kormányfő úgy véli, hogy e nélkül sem a parlamenti pártok, sem a civil szférát képviselő szervezetek nem támogatnák a szomszédos ország uniós tagságát. Szlovénia korábban a holtpontra jutott határvita miatt népszavazást fontolgatott a horvát EU-csatlakozás támogatásáról, ami szakértők szerint rémálommal lenne egyenértékű. Egyebek mellett érintené a lisszaboni szerződést, mert Zágráb a csatlakozási szerződéssel együtt azt is elfogadta, azaz alapot adna olyan jogi találgatásokra, hogy egy esetleges elutasító szlovén referendum eredménye vonatkozik-e az unió reformját célzó megállapodásra is.
A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy Horvátországnak határvitái vannak Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Szerbiával is. Ezek az országok szintén EU-tagok akarnak lenni, ezért nyilvánvaló, hogy a szlovén-horvát nézeteltérés rendezése precedens értékű: ha sikerül megállapodásra jutni, az mintául szolgálhat a többi határvita lezárásához is. A legnagyobb gond ugyanakkor az, hogy Zágráb szerint a vita beemelése az uniós csatlakozási folyamatba megengedhetetlen, mivel egy politikai üggyel "szennyezi" az alapvetően jogharmonizációs kérdésekről szóló folyamatot. Horvátország azt szeretné, ha a határvitában a hágai nemzetközi bíróság döntene, hasonlóan a román-ukrán tengeri határokról szóló döntéséhez.
