Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csaknem egybehangzóan a 2 százalékos alapkamat tartását várják a Reuters által megkérdezett elemzők az Európai Központi Bank (ECB) mai kormányzó- tanácsi ülésétől: a 85 szakember közül három vélte úgy, hogy az eurózóna központi bankja ismét a monetáris lazítást választja a január közepi 50 bázispontos vágás után. A többségi véleményt nem lehetett nehéz kialakítani, hiszen az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet már a januári ülés után közölte a sajtóval: a következő fontos találkozójuk márciusban lesz. Trichet és az ECB vezetői többször is figyelmeztettek arra, milyen veszélyekkel járna a zérókamat-politika, s miután az eurózóna is recesszióba került, elemzők szerint a banknak világosan értésre kell adnia, hogy továbbra sem készül annak bevezetésére. Ha most kamatot vágnának - mondta a Bank of America elemzője -, azt a piac vészjelzésként értékelné.
Az elemzők általános véleménye szerint magánál a döntésnél ma sokkal fontosabb lesz, hogy az ECB elnöke mit mond arról: ha nem akarnak zéró kamatot, akkor milyen más eszközöket szándékoznak bevetni. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Federal Reserve-hez hasonlóan az ECB jelzi-e, szükség esetén közvetlen eszközfelvásárlásokkal is belép a piacra; az AP hírügynökség által megkérdezett szakemberek közül sokan úgy vélik, ingoványos területre merészkedne a bank, ha elkezdene "mérgezett papírokat" felvásárolni az eurózóna 16 országában. A francia Natixis befektetési bank vezető elemzője, Patrick Artus szerint az ECB-n belül most nem a kamatokról folyhat az igazi vita, hanem arról, hogy be kell-e vetniük nem hagyományos jegybanki eszközöket is. Amit az ECB csinál, az semmit nem ér a gazdaság újraindítása szempontjából - mondta Artus a Financial Timesnak -, a jegybanknak meg kellene kerülnie a bankrendszert és közvetlenül kellene támogatnia a vállalati hitelfelvevőket.
