A Romániában is egyre erősödő gazdasági válság ellenére a kormány az idei költségvetésében nem emeli érdemben a munkanélküli-segély keretét, noha a gazdasági szereplők több százezer munkanélkülire számítanak. A parlamenti jóváhagyásra váró büdzsében mindenesetre a bevételek növelése érdekében 3,3 százalékkal emelték a társadalombiztosítási járulékokat, az a bruttó fizetés 43,35 százalékára emelkedett; a gyárleállások miatt kényszerszabadságra küldött dolgozók három hónapra mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól.
Az előző évekkel ellentétben 2008-ban a munkanélküliek száma fokozatosan emelkedett, 2009 elején pedig felgyorsult a trend: közel hatszáz vállalat jelezte a munkaügyi központoknak, hogy likviditási nehézségek, valamint a megrendelések elmaradása miatt létszámleépítésre kényszerül. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség szerint az első három hónapban közel 60 ezer ember válik munkanélkülivé. A leginkább érintett ágazat az autóipar. A Dacia gépkocsigyár több hónapja húzódó kényszerleállása után nemrég bejelentette: ha a helyzet nem javul, tavasszal várhatóan három-négyezer alkalmazottjától válik meg. A gyár beszállítói is sorra függesztik fel vagy állítják le végleg tevékenységüket, legutóbb a Leoni 230 alkalmazottja került az utcára. Románia legnagyobb vállalata, az OMV érdekeltségébe tartozó Petrom a múlt héten jelezte - tudósított a napi.hu -, hogy a kereslet visszaesése miatt 3 ezer dolgozóját kénytelen elküldeni.
Mindezek ellenére a kormány mindössze 5-5,5 százalékos munkanélküliséggel számol, az erre a célra szánt költségvetési keretösszeg megközelítőleg 450 ezer személy segélyének kifizetésére lesz elegendő. A munkanélküliek száma kétségtelenül nőni fog, számuk valahol a statisztikák becsült és a szakszervezetek által megjósolt adatok között lesz, ám a segélyek kifizetésében semmilyen fennakadás sem jelentkezhet - nyilatkozta lapunknak Derzsi Ákos, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium volt államtitkára. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a jelenleg regisztrált állástalanok száma közel 404 ezer, ami 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Vagyis a kormány számításai egyelőre stimmelnek. Derzsi szerint az érdekképviseletek, illetve a munkaadók borúlátó jóslataikkal sokszor pusztán nyomást kívánnak gyakorolni az államvezetésre.
Tavaly nem voltak gondok a regisztrált munkanélküliek segélyezésében, sőt az alapban némi tartalék is maradt, bár a csökkenő munkanélküliségi ráta miatt azt 2004 óta karcsúsítják. (A 2000-ben még 11,2 százalékos munkanélküliség 2008-ra 4 százalék körülire apadt a hivatalos adatok szerint.) A kormány fokozatosan lefaragta a munkavállalói és munkáltatói hozzájárulásokat: míg 2007-ben a munkaügyi minisztériumnak a segélyek kifizetésére 2,47 milliárd lej állt rendelkezésére, tavaly már csak 1,95 milliárd lejt szántak erre és ez a szint marad az idén is, a tervezett járulékemelés után.
Bonyolíthatja a helyzetet, ha a nyugat-európai recesszió miatt tömegesen hazatérnek a külföldön dolgozó romániai vendégmunkások, akik szintén segélyért folyamodhatnak. Míg a korábbi években a munkaerőhiánnyal küzdő Románia haza akarta csábítani az elvándoroltakat, mára inkább maradásra buzdítják őket. Hazatérésükkel ugyanis az államkassza bevételei is jelentősen megcsappannának: a román jegybank adatai szerint 2008 első 11 hónapjában a román vendégmunkások 7,84 milliárd eurót utaltak haza, 1,25 milliárddal többet, mint 2007 azonos időszakában.
