Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Barack Omaba amerikai elnök jelezte: a pénzintézetek további támogatásának alapfeltétele, hogy a bankok leszámoljanak a bónuszok rendszerével, azaz az alkalmazottaik számára a jó teljesítmény fejében beígért év végi jutalmakkal. Nem Obama volt azonban az egyetlen, aki fellépett a világ szeme előtt gyűlöletessé vált extra juttatásokkal szemben; Nicolas Sarkozy francia elnök is a bónuszokról való lemondáshoz közötte a kormányzati segélyeket - írta a Bloomberg.
A brit és a svájci kormány egyelőre nem tett hasonló lépéseket. Az UBS 2008-ban is bónuszokkal jutalmazta volna a dolgozóit, ám az általa vázolt új konstrukciót még el kell fogadni a svájci bankfelügyeletnek. A brit kormány az értesülések szerint már dolgozik azon a törvényjavaslaton, amely korlátozná a bankvezérek által begyűjthető kiegészítéseket.
A kormányok fellépését azonban nem kíséri egyértelmű támogatás. A kritika elsősorban nem a bónuszrendszer felszámolására irányuló törekvéseknek, hanem azok időzítésének szól. A kezdeményezéseket kétkedőn szemlélők ugyanis szimpla politikai opportunizmust vélnek felfedezni a döntések mögött. A bajba jutott bankok vezéreinek kiadott bónuszokról szóló híradások ugyanis olyan nagy ellenérzést keltettek a közvéleményben, hogy vajmi kevés az esély arra, hogy amíg a pénzintézetek helyzete nem rendeződik, bármelyik bankvezér vállalná a közutálatot, amelyet a kiegészítéssel együtt mindenképp zsebre rakna.
Szakértők szerint mára egyértelművé vált, hogy a pénzintézeteknél alkalmazott teljesítményösztönző kiegészítések rendszere hozzájárult a hitelpiaci válság kipattanásához. A prémiumkilátások ösztönözhették a brókereket arra, hogy az egészségesnél nagyobb kockázatot vállaljanak, és ugyanez a rendszer csábította a döntéshozókat arra, hogy a lehető legtovább a rejtve tartsák a könyvekben megbúvó piacképtelen eszközöket.
Ennek ellenére az is nyilvánvaló a szakértők szerint, hogy nem a bónuszok eltörlése lesz az, ami újra stabilitást hozhat a bankrendszerbe; amíg nincs profit, nincs miből prémiumot fizetni. Ráadásul a svájci Credit Suisse épp a bónuszrendszer átalakításával próbálja a könyveiből száműzni a toxikus papírjait. A jó teljesítményt nyújtó alkalmazottakat jelenleg piacképtelen eszközökkel jutalmazza, hosszú távon magához láncolva azokat, egyúttal azt sugallva, hogy amennyiben a rendszer helyreáll, késleltetve ugyan, de mégis megkapják bónuszaikat.
