Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre csak mélyül a világgazdasági válság, a mai helyzet még tovább fog romlani - nagyjából ezt variálták megszólalásaikban a világ üzleti és politikai vezetői Davosban tegnap, a Világgazdasági Fórum idei éves közgyűlésének első napján. Két évvel ezelőtt felhőtlen derű uralkodott a svájci síparadicsomban, tavaly ilyenkor már az erősödő recessziós félelmek határozták meg a hangulatot, bár még ekkor is inkább csak pénzügyi válságról beszéltek a résztvevők. Idén már a reálgazdaság süllyedésével néztek szembe Davosban: a találkozón részt vevő Soros György szerint fel kell ismerni - idézte a Bloomberg -, hogy ma nagyobb bajokkal szembesülünk, mint a harmincas években. A milliárdos üzletember is azok közé tartozik, akik még a mostaninál is nehezebb időkre számítanak, mint ahogy hasonlóan vélekedik a PricewaterhouseCoopers ez alkalomra készített felmérésében megkérdezett üzletemberek többsége is. Ötven ország 1124 vezérigazgatója közül csak minden ötödik optimista idei bevételnövekedési kilátásait illetően - a tavalyi felmérésben még mintegy 50 százalékuk az volt -, több mint egynegyedük viszont nagyon pesszimistának mondta magát e tekintetben. A vállalatvezetőket nem csak 2009 aggasztja: csupán 34 százalékuk számít arra, hogy a következő három évben egyáltalán nőni fog a cégük forgalma. Mindennek ellenére a megkérdezetteknek csak a 26 százaléka mondta azt, hogy a következő években létszámleépítésre készül, a többség állítja, hogy megőrzi a mostani állományt, sőt akár fel is vesz munkaerőt.
A 2008 utolsó negyedévében elvégzett felmérés szerint földrajzi régiótól, gazdasági fejlettségtől, üzleti szektortól függetlenül mindenhol a pesszimizmus az úr, még ha Ázsiában valamivel jobb is a bizalmi helyzet, mint Észak-Amerikában és Nyugat-Európában. A leginkább az indiai menedzserek néznek bizakodva a jövőbe, 70 százalékuk vállalata növekedésére számít a következő 12 hónapban - Oroszországban és Kínában viszont drámai hangulatváltás ment végbe. Egy évvel korábban még mindkét országban a megkérdezett főnökök 73 százaléka számolt forgalombővüléssel, most ez az arány 30, illetve 29 százalék. A vezérigazgatók globális többségét leginkább a nagy gazdaságok recessziója aggasztja, bár nyugtalanítja őket a tőkepiacok volatilitása és az esetleges túlszabályozás is - az idei davosi fórum fő kérdése szerintük is az, hogy miként lesznek képesek az egyes országok kormányai a piacok stabilizálására. A felmérés szerint a vállalatvezetők többsége szorosabb együttműködést szeretne az üzleti világ és a kormányok között.
A davosi találkozó vendégeinek listája mindenesetre azt mutatja, hogy számos ország vezetői is felismerték megnövekedett szerepüket. Szokatlanul sok, több mint negyven állam-, illetve kormányfő ment el a fórumra, amely 1971-es életre hívásakor még csupán az európai üzleti világnak szólt; az USA ugyan leginkább szenátori-képviselői szinten képviselteti magát, de elnökváltás idején ez érthető is. Magas szinten van viszont jelen Kína: Ven Csia-pao miniszterelnök a szervezők ugyanúgy a nyitónapra kérték fel beszédet mondani, mint Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt. A meghívókat tavaly júniusban postázták, amikor még úgy látszott, e két nagy ország megmentőként szerepelhet a globális válságban - mára elemzők szerint ők is a krízis árnyékába kerültek. Ven Csia-pao beszédében ki is mondta: a jelenlegi válság elég nagy hatással van a kínai gazdaságra, majd hibáztatta a pénzintézeteket profitéhségük, illetve az önfegyelem hiánya miatt - utóbbit szemére vetette a hitelminősítőknek is. A pénzügyi felügyeletek és szabályozások nem voltak képesek lépést tartani a pénzügyi innovációkkal - folytatta a kínai politikus, aki szerint erősíteni kell a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását, különös hangsúllyal a nagyobb tartalék devizákra (elemzők ezt, csakúgy mint Ven Csia-pao más megjegyzéseit is az USA felé tett oldalvágásként értékelték).
