Paul De Grauwe, a leuveni egyetem közgazdaságtan-professzora a londoni üzleti napilap pénteki számának kommentár rovatában felteszi a kérdést: nem kellett volna-e a hitelminősítő intézeteknek bezárniuk már azután, hogy éveken át nem találták aggályosnak a bankok és a nagyvállalatok burjánzó adósságát? Hogy létezik, hogy ezeknek az ügynökségeknek rendszerszintű múltbeli tévedéseik után még mindig van bármilyen hitelük, amikor kockázatelemzést végeznek?
Még nemrégiben is a piac hitt a hitelminősítőknek, amikor azok rábólintottak a magánszektorbeli cégek adósságállományának robbanásszerű bővülésére, és ennek eredményeként ezek a cégek mind alacsonyabb kamatok mellett tudták magukat finanszírozni a piacról. Az eredmény: katasztrófa.
A statisztikában a hibák két típusát különböztetik meg. Az első típusú hiba az, hogy egy hipotézist - például azt, hogy egy vállalat kockázatos - elvetnek, jóllehet figyelembe kellene venni. A második típusú hiba az, amikor egy hipotézist - például azt, hogy egy vállalat kockázatos - elfogadnak, amikor el kellene vetni.
A hitelminősítők a múltban rendre az első típusba tartozó hibát követték el, egészen a válság kirobbanásáig elkerülte ugyanis a figyelmüket a magánszektorbeli vállalatok masszív kockázatvállalása.
Ennek alapján minden ok megvan annak feltételezésére, hogy ugyanezek az ügynökségek most a kettes típusú hibát fogják elkövetni: olyan helyeken is kockázatokra lelnek, ahol e kockázatok alig léteznek.
A szemleíró a Standard & Poor's példáját hozza fel, felidézve, hogy a hitelminősítő az elmúlt néhány napban egymás után három euróövezeti ország - Görögország, Spanyolország és Portugália - adósosztályzatát rontotta, és Írországot is hasonló eljárás lehetőségére figyelmeztette.
Paul De Grauwe szerint az euróövezeti államadósság-ráták folyamatosan csökkentek 2000 és 2007 között, ráadásul éppen a most leminősített, illetve figyelmeztetett négy tagország államadósság-rátája még a valutauniós átlagnál is gyorsabban mérséklődött. Igaz, hogy a válság kirobbanása óta ezeknek az országoknak az adósságaránya gyorsan emelkedik, de ugyanilyen ütemben növekszik az Egyesült Államoké és Nagy-Britanniáé is, ez utóbbiak címére azonban eddig nem érkezett figyelmeztetés, áll az elemzésben.
A professzor szerint úgy tűnik tehát, hogy a hitelminősítők nemcsak túlreagálnak - kettes típusú hiba -, de alaposan meg is válogatják túlreagálásuk alanyait: egyes országokat kiválasztanak, másokat nem, és ennek okai homályban maradnak - idézi a lapot az MTI Eco.
