Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kilenc nagy pénzintézetet magába foglaló csoport a likviditáshiány miatt és a hitelezés felfuttatása érdekében szeretne intézkedéseket látni az európai szervektől. A kilenc nagy bank között ott van a Raiffeisen, az Erste Bank, az Unicredit, az Intesa Sanpaolo, a Société Générale, a KBC, továbbá a Bayern Landesbank, a Swedbank és az EFG Eurobank is.
A bankok sürgetik Brüsszelt és az ECB-t, hogy bővítsék az olyan újabb EU-tagállamok támogatását, mint Lengyelország, és az olyan várhatóan taggá váló országok támogatását, mint Szerbia és Ukrajna - amelyek nem a közeli jövőben válnak a közösség tagjává.
A csoportot a Raiffeisen vezérigazgatója, Herbert Stepic hozta össze, aki szerint fontos, hogy a bankok támogatása ne korlátozódjon csupán Nyugat-Európára.
"Az elmúlt fél évszázadban azért küzdöttünk, hogy ezeket az országokat kiragadjuk a kommunizmusból, és most, hogy sikerült meghonosítani a szabadpiacot a régióban, nem hagyhatjuk egyedül őket akkor, amikor kivételesen vad szelek fújnak" - idézte szavait a Financial Times. Stepic szerint a romló gazdasági körülmények kényszerítették őket a közös fellépésre.
Ráadásul a Magyarországon is jelenlévő osztrák bank vezetője szerint viszonylag kisebb összeget igényelne az intézkedés, összehasonlítva a nyugat-európai pénzintézetek számára ígért hatalmas támogatással. A teljes régió nemzeti összterméke épphogy meghaladja az 1000 milliárd eurót, míg az osztrák GDP önmagában 290 milliárd euró.
A Financial Times megjegyzi, hogy a régió már így is kapott nemzetközi tőkesegélyt, amelyben az EU és az IMF is részt vett - Magyarország, Lettország és Lengyelország számára. A bankok csoportja most azt is szeretné elérni, hogy a sérülékeny, még nem EU-tagországok számára is készen álljon Európa a támogatásra. Az FT szerint például Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna tartozhat ebbe a körbe.
A Moody's hitelminősítő szerdán negatívra módosította le az ukrán bankrendszer kilátását.
