A világ legjobban fizetett főállású pesszimistája, Nouriel Roubini professzor szerint akár 3600 milliárd dollárra is duzzadhat az Egyesült Államok intézményeinek hitelválságból fakadó vesztsége. Roubini szerint ennek felét a bankok és a brókercégek adják majd, ami "mindössze" annyit jelent, hogy bár a válság még közel sem ért véget, az amerikai bankok már most lehúzhatják a rolót, hiszen együttes kapitalizációjuk mindössze 1400 milliárd dollár, ami még az általuk előidézett veszteségek fedezésére sem elegendő. Roubini szerint az amerikai bankrendszer elméletben már most fizetésképtelenné vált.
Roubini még tavaly október végén arra figyelmeztetett, hogy bár a világ politikai vezetőinek találkozóját követően egy pár napig úgy látszott, a kormányzatok által beígért radikális intézkedések képesek lesznek útját állni a további pániknak, ám hamar kiderült, hogy a rendszerszintű pénzügyi katasztrófát nem kerültük el. A New York-i Egyetem professzora szerint a mostani számításokból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok hitelpiacát sújtó rendszerszintű krízis a korábban vártnál is súlyosabb.
A recessziót és a hitelválságot is megjövendölő elemző szerint 2009-ben az Egyesült Államokat sújtó recesszió miatt 3,4 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye; a GDP minden negyedévben tovább csökken majd, ám a válság bőven átnyúlik majd a 2010-es esztendőre is. Roubini szerint a munkaerőpiacon épp ekkor válik legkritikusabbá a helyzet, az állástalanok aránya eléri majd a 9 százalékot, a fogyasztói árak akár 2 százalékkal is csökkenhetnek.
A lakáspiaci helyzet tovább romlik, egészen 2010 közepéig, amikorra a korábbi csúcsokhoz képest akár 44 százalékkal is olcsóbbak lehetnek az ingatlanok. A professzor szerint kormányzati beavatkozásokkal sem kerülhető el ez a forgatókönyv, hiszen a politikai lépéseknek mindössze korlátozott és késleltetett hatása lesz a gazdaságra, amelyet legkorábban jövőre lehet majd érezni.
Szakértők szerint az elmúlt két nap tőzsdei mélyrepülése szoros összefüggésbe hozható Roubini professzor nyilatkozatával, hiszen amennyiben hiszünk a gazdaságelemző pesszimizmusának, úgy kénytelenek vagyunk beismerni azt is, hogy a New York-i parketten az Egyesült Államok bankjainak részvényárfolyamai még nem tükrözik a csődkilátásokat. Elemzők szerint a bankpapírokat nullára kellene árazni, hiszen a várható veszteségek jócskán meghaladják majd a mostanáig leírtakat.
Roubini jóslatát követően felmerült az is, hogy az Egyesült Államoknak a brit példát követve államosítania kellene a bankrendszerét, hogy a várható veszteségekkel szemben egyfajta tűzfalat hozzon létre. Az ilyen irányú amerikai törekvéseknek már most jól látható jelei vannak, hiszen amikor a pénzügyminisztérium legutóbb 300 milliárd dollár értékben garanciát vállalt a Citigroup várható subprime-veszteségeire, valamint több mint 100 milliárd dollár értékben garantálja a Bank of America várható bukását, egyúttal azt is jelezte: a bankok önállósága attól függ, képesek lesznek-e elkerülni a további leírásokat.
A MarketWatch szerint amennyiben a szövetségi kormánynak ismét be kell avatkoznia az amerikai bankrendszerbe, a Citi is úgy végezheti, mint korábban az AIG vagy a Fannie és a Freddie - azaz állami felügyelet alatt. A Wall Street egykori óriásai számára a végleges eltűnés ellen mindössze egyetlen biztosíték maradt: a még mindig jól csengő nevük. A Citigroup és a Bank of America márkájának ereje évtizedeken keresztül garancia volt az amerikai fogyasztók szemében, az irántuk való bizalmat pedig még a hitelválság sem tudta lerombolni. A Citi és a Bank of America neve tehát minden bizonnyal fennmarad majd, mindössze az a kérdés, ki vállalkozik arra, hogy exhumálja a hitelpiaci válság áldozatait azt követően, hogy a veszteségek maguk alá temetik őket.
Roubini szerint azok a problémák, amelyekkel a Citi és a Bank of America küzd arra utalnak, hogy a rendszer becsődölt, s a helyzet Európában sem lesz más. A jelenleginél jóval nagyobb horderejű gazdaságélénkítésre volna szükség - nyilatkozta a professzor a CNBC televíziónak. A Dr. Doom néven elhíresült pesszimista gazdaságelemző szerint már rég nem az a kérdés, hogy vajon a világgazdaság landolása puha vagy kemény lesz-e, hanem az, a valóságban mennyire lesz kemény a földetérés. Az Egyesült Államok gazdasági válsága egy csúfos, hosszan elhúzódó receszió lesz, amely jóval tovább tart majd a tavaly év végén megjósolt 18 hónapnál.
