Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértők ízlelgetik a Fiat és a Chrysler tegnap bejelentett szövetségének következményeit. A Fiat 35 százalékos részesedéshez jut a Chryslerben, miközben a Cerberus Capital Managementté 45 százalékra csökken. A maradék 20 százalék a Daimler AG kezében van. Az olasz cég nem ad pénzt, ehelyett autóipari szakértelmével járul hozzá a cég irányításához - ez az, amiben a Cerberus mint tőketársaság szűkölködik.
A MarketWatch elemelemzői szerint a luxusmárkának minősülő amerikai gyártó hívei minden bizonnyal egyszerűen viccnek tekintik, hogy a cég a Topolinóról és más népautóiról ismert Fiattal köt házasságot. Hiába tartoznak az olasz vállalathoz olyan márkák, mint az Alfa Romeo vagy a Maserati, ezek nem képviselik azt az elegáns extra-sportos-luxust, amit a Dodge-nak vagy a Chryslernek tulajdonítanak.
A Fiat részvényesei szintén "jót nevethetnek" az ügyleten, feltehetik a kérdés a cégvezetésnek: ugyan mit keres a vállalat egy olyan autógyártó társaságában, amely a csőd szélén táncol? Még az sem biztos, hogy a külföldi tulajdonszerzés miatt nem veszti el jogosultságát a kedvezményes állami hitelre.
Nem veszik azonban számításba a másodlagos lehetőségeket, nevezetesen azt, hogy az amerikai vállalat esetleges csődje esetén a Fiat - és a Daimler - lesz a legközelebb annak értékes részeihez. Ilyen például a cég amerikai viszonteladói hálózata, amelyet az olasz autógyáró mintegy megörökölhet. Emellett az egyedül értékesnek tartott Jeep márka is tulajdonosok keze ügyében lesz.
Magyarán: a Fiat beszállt a Cerberus mellé a Chrysler anyósülésébe navigátornak, a csomagtartóba jó eséllyel állambácsi pakol be egy kerek összeget, s ha borul a szekér, gyorsan össze lehet kapkodni a hátsó ülésről az értékeket. Aztán ki lehet kászálódni a roncsok közül, és a megszerzett cuccal, valamint egy élménnyel gazdagabban odébb lehet sétálni.
