A megválasztott amerikai elnök szigorúbban felügyelné a mentőcsomag felhasználását és elszámolását, mivel szerinte a program átláthatósága jelenleg nem kielégítő. Barack Obama kritizálta a Bush-kormányzatot azért a módért, ahogyan a mentőcsomag tőkejuttatásait kezelték, és csalódottságának adott hangot az első 350 milliárd dolláros részlet felhasználásának átláthatatlansága miatt.
Obama álláspontja szerint az eredetileg a hitelpiaci likviditás fenntartására is megszavazott mentőcsomagból túlságosan sok jut a pénzintézeteknek és a vezetőknek, akik nem biztosítanak elegendő segítséget a kisebb vállalkozásoknak, a családoknak és a lakások tulajdonosainak.
Obama alaposan kiszélesítené a Bush-kormányzat által a csomagnak eredetileg szánt hatáskört, szigorúbb feltételeket vezetne be az adófizetői segítséget kapó cégekre, és a csődtörvényeket is gyökeresen megváltoztatná. Az új adminisztráció azt akarja elérni, hogy a mentőcsomag nagyobb hányada jusson el a közösségi bankokhoz és a kisebb vállalkozásokhoz, de a személyi hitelek lazítását és az ingatlanárveréssel szembenéző lakástulajdonosok megsegítését is szeretné elérni - írta Larry Summers, Obama gazdasági csúcstanácsadója kongresszusi vezetőknek írt levelében.
Muníció feltételekkel
Obama, aki éppen egy hét múlva, január 20-án foglalja el hivatalát, telefonon beszélt George W. Bushsal hogy megkérje, tegye hozzáférhetővé a TARP-alap második felét. A megválasztott elnök azt akarja, hogy a pénz hivatali eskütétele után hamarosan elérhető legyen, muníció gyanánt egy esetleges gazdasági vészhelyzetben. A hivatalos értesítést Bush már tegnap este elküldte a kongresszusnak. Bár a pénzügyi rendszer állapota javult tavaly szeptember óta, továbbra is törékeny - mondta Obama, aki szerint felelőtlenség lenne részéről, ha bármilyen tartalék nélkül venné át az elnöki hivatalt.
A republikánusok frakcióvezetője, John Boehner azonban azt mondta, ő személy szerint a második részlet folyósítása ellen fog szavazni, mivel szerinte még mindig nincs kimódolt útja az állami szerepvállalás "exit stratégiájának". Addig pedig felelőtlenség lenne a kongresszus részéről a forrás maradékát is rendelkezésre bocsátani.
Kétségek
Bizonyos kétségek merültek föl annak kapcsán, hogy a kongresszus vajon jóváhagyja-e a második 350 milliárd dolláros részlet hozzáférhetőségét - nyilatkozta a Bloombergnek Barney Frank, a Fehér Ház pénzügyi szolgáltatási bizottságának republikánus elnöke. Ezért Frank törvényt akar alkotni a TARP szigorúbb feltételeiről, Obama hasonló értelmű korábbi nyilatkozata mellett is. A képviselőház várhatóan csütörtökön fog szavazni Frank tervéről, amelyben egyebek mellett szintén szerepel egy jelzálogadósokat támogató tétel. Egy esetleges elutasítás erős negatív hatást gyakorlhat a piacra Frank szerint, aki kilátásba helyezte, hogy ha Obama támogatja terveit, azzal valószínűleg a második 350 milliárdos részlet folyósítása elől is elgördíti az akadályokat.
Szigorú, de ésszerű
Mindezeken kívül a megválasztott elnök arra fogja utasítani az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy korlátozza a vezetők fizetését azon pénzintézeteknél, amelyek részesültek a pénzügyi mentőcsomag első részletéből - áll Summers levelében.
"Azon intézményekre, akik kaptak a kivételes támogatásból, szigorú, ám ésszerű kondíciók vonatkoznak majd, amelyek korlátozzák a vezetői díjazásokat egészen addig, amíg az adófizetők vissza nem kapják a pénzüket. Az új szabályok tiltják majd az osztalékfizetéseket egy bizonyos minimális szint felett, és a még pénzügyileg erős társaságoknál is limitálják a sajátrészvény-vásárlást és az akvizíciókat" - fogalmazott Summers.
Az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn beleegyezett abba, hogy a Citigroup, a JP Morgan Chase, a Bank of America, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, továbbá öt másik bank által aláírt támogatási szerződésekről másolatokat juttassanak el a kongresszus részére. Ezen kívül a pénzügy az AIG biztosító, a Merrill Lynch, a Wells Fargo, a Bank of New York és a State Street szerződéseit is hozzáférhetővé tette.
