Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Barack Obama, az Egyesült Államok megválasztott elnöke úgy látja, hogy a gazdaság élénkítését szolgáló állami kiadások megugrása nyomán a következő években 1000 milliárd dollárig emelkedhet az USA költségvetési hiánya. A New York Times tudósítása szerint Obama tisztában van azzal is, hogy ez szigorú fiskális politika követésére fogja szorítani kormányát. Szakértők az óriási összeget látva rögtön azt kérdezik, miből fogják ezt finanszírozni, és a válaszuk az, hogy minden bizonnyal az adófizetők néhány év múlva megemelkedő közterheiből.
Elkeserítő ugyanakkor, hogy ez a jobb alternatíva, a rosszabb pedig az, hogy az állami segélycsomagok nem érik el a kívánt hatást, s így nem keletkezik forrás a gazdaságban az adóbevételekhez. Az Obama elképzelései közt szereplő infrastrukturális beruházások hosszabb idő alatt teremthetnek munkahelyeket, amikorra talán olyan mélyre süllyed a gazdaság, hogy ez nem képes kellően erős pozitív hatást gyakorolni rá. A kiszivárogtatott adócsökkentési tervek megvalósítása gyorsan teremthet pluszkeresletet, feltéve, hogy a kedvezményezettek nem megtakarítják, hanem elköltik a pénzt. A legrosszabb esetben végül a bankóprés beindítására lehet szükség ahhoz, hogy a pénzügyi egyensúly legalább papíron megvalósuljon, ami hiperinflációhoz és a dollár jelentős leértékelődéséhez vezethet.
A legnagyobb amerikai bankoknak további tőkebevonásra lesz szükségük jövőre - állítja Meredith Whitney, az Oppenheimer & Co. befektetési tanácsadó cég elemzője. A pénzintézetek nyereségét 40 milliárd dollárral fogja csökkenteni a kihelyezett hiteleik fedezetéül szolgáló vagyontárgyak, például ingatlanok árának esése, illetve az, hogy tovább fog romlani lakáskölcsönökhöz kapcsolódó értékpapírjaik hitelbesorolása. Ez utóbbi tartalékaik növelésére szorítja a bankokat, amihez újabb készpénzforrások után kell majd nézniük. Whitney szerint a piac erősen figyelni fogja a pénzintézetek hitelbesorolásait és tőkemutatóit, ezért romlani fognak minősítéseik. Ez motiválta az egyik legnagyobb amerikai pénzintézetet, a Bank of Americát, amely egy tegnapi hír szerint 2,83 milliárd dollárért eladta a China Construction Bankban birtokolt tulajdonrésze 13 százalékát, 16,6 százalékot azonban még megtartott. A kínai bankok vonzó befektetési célpontot jelentettek nyugati szektortársaiknak első tőzsdei kibocsátásaik idején, ám a mai tőkehiányos időkben az akkor megszerzett pakettek a pénzforrás szerepét játszhatják.
