Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Koszovóban bejegyzett 90 ezer vállalat fele nem végez semmiféle tevékenységet - idézi a kereskedelmi minisztérium adatait a BalkanInsight -, ami szakértők szerint azt mutatja, hogy az ország magángazdasága mély válságba süllyedt. A bevásárlóközpontokban lézengenek a vevők: 1998-99-ben, az országot sújtó katonai konfliktus lezárása után számos befektető kezdett nagy csarnokok építésébe abban a reményben, hogy jó pénzért bérbe adhatja azokat a kiskereskedelmi vállalatoknak, ám manapság ezektől a létesítményektől is szabadulnának tulajdonosaik.
A vállalkozások kudarcának okai számosak. Az ipari minisztérium szakértői például úgy látják, sokan jegyeztetik be cégüket anélkül, hogy megfelelő üzleti tervvel rendelkeznének. Emellett az állam sem támogatja a vállalatokat és a hitelkamatok is túl magasak, a cégek nem képesek kigazdálkodni azokat. A kormány attól tart, hogy a túl sok működésképtelennek bizonyult vállalat elriasztja a külföldi befektetőket, ezért a kereskedelmi minisztérium központi gazdaságfejlesztési program indítását tartaná szükségesnek. Erre már csak azért is szükség volna, mert miközben a szomszédos Macedónia GDP-je évente öt, Montenegróé hét százalékkal bővül, a koszovói gazdaság csak 3,5 százalékkal nő. A munkanélküliség 45 százalékos, a jegybank adatai szerint évente 28 ezer fiatal éri el a 18 éves kort, amikortól munkaképes korúnak számít, miközben a helyi gazdaság legfeljebb 6500 új állást produkál. Az egy főre eső GDP 1400 euró, miközben az EU átlaga 28 800, de még a szomszédos Macedóniáé is 6200 euró.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a függetlenségét 2008. február 17-én kikiáltó Koszovó gazdasági teljesítménye egyelőre jelentéktelen, ám még nagyobb gondot jelenthet ennél, hogy az ország az áramszolgáltatás akadozása miatt szó szerint nem látszik a világ térképén. A Google műholdas felvételein sötétedés után csak egy fekete folt van a balkáni ország helyén, amelyen itt-ott látszik néhány világos pont, jelezve azoknak a szerencsés lakosoknak a helyét, akiknek van saját generátoruk az éjszakai áramfejlesztéshez. Vannak olyan napok, amikor csak 2 órán keresztül lehet használni az elektromos készülékeket, ezért sok vállalat felbontotta szerződését az állami áramszolgáltatóval (KEK), és maga gondoskodik energiaellátásáról. Ez viszont havonta több ezer euró többletköltséggel jár, ami tovább rontja a helyi cégek amúgy sem legendás versenyképességét.
Az ország talpra állítását segítő European Agency for Reconstruction (EAR) szerint a problémát az elavult infrastruktúra okozza. A szervezet 1999-ben gyors beavatkozással elindította az áramszolgáltatást, de ezzel csak az elavult struktúrát keltette életre. Az EAR szerint a karbantartás és a fejlesztés a KEK feladata lenne, ám az állami vállalatnak befektetőre lenne szüksége ahhoz, hogy képes legyen ellátni elemi feladatait. A német kormány ugyan 67,3 millió eurót fektetett az ország energetikai infrastruktúrájába, ám egy időre felfüggesztette a támogatást, mert a KEK képtelen volt gondoskodni a rendszerek karbantartásról. A helyzetet rontja, hogy egyes nagyfogyasztók korrupcióval szereznek előnyöket a maguk számára az állami szolgáltatótól.
