Tegnap reggelre teljesen megszűntek az Oroszországból Ukrajnába irányuló gázszállítások, délután pedig a Gazprom közleményben tudatta, hogy leállította az Ukrajnán át európai tranzitra szánt szállításait, mert azok nem érik el céljukat. Napközben emelkedett a földgáz tőzsdei ára: egy megawattórányi energiát képviselő gázért 2-3 százalékkal kellett többet fizetni.
Az ukrán gázimportőr Naftogaz ma kezdené újra a tárgyalásokat a gázszállításokról, Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese szerint azonban nem őszinte az ukrán fél szándéka, mert pontosan tudja, hogy a Gazprom vezetői ma Brüsszelben tárgyalnak az EU vezetőivel. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Julia Timosenko ukrán miniszterelnök tegnap telefonon egyeztetett arról a lehetőségről, hogy EU megfigyelőket küldjön Ukrajnába a tranzitgáz mennyiségének mérésére. Ezt követően az ukrán kormány közölte, bármikor azonnal beengedi területére az ellenőröket.
A gázblokáddal érintett európai országok közül viszonylag szerencsés helyzetben van Lengyelország, amely Belaruszon át is importál orosz földgázt, így tegnap még megkapta a szokásos napi mennyiség 84 százalékát. Ausztria csak gázszükséglete 51 százalékát importálja Oroszországból, a maradék egyharmada egyéb forrásból, például Norvégiából származik. Csehországban az RWE Transgaz energiaszolgáltató tárgyalásokat kezdett a norvég import bővítési lehetőségeiről.
Romániában a kormány feljogosította az állami tulajdonú Transgaz energiaszolgáltatót, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a gázellátás biztosítására. A kevés tartalékkal rendelkező, ezért kétségbeejtő helyzetben lévő Bulgáriában hosszabb távú megoldásként felmerült az uniós csatlakozás feltételeként leállított kozloduji atomerőmű újraindításának lehetősége. Litvániában az ignaliai nukleáris erőmű szintén lezárásra ítélt második blokkjának üzemidejét hosszabbítanák meg, illetve felgyorsítanák a svéd-lengyel-litván energiafolyosó építését.
