Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap a kelet-balkáni országok gázellátása csökkent jelentős mértékben, ám hogy ennek ki az oka, azt szinte lehetetlen megítélni, mivel az orosz exportőr Gazprom és az ukrán importőr Naftogaz ismét egymást vádolja a tranzitszállítás megcsapolásával, illetve csökkentésével. A Gazprom szerint az ukrán fél lezárta a Balkánra irányuló szállítások nyomásának növeléséért felelős orlovkai kompresszortelepet, a Naftogaz szerint viszont orosz partnere moldovai leányvállalatával, a Moldovagazzal együtt Moldáviában csapolja meg a Dél-Európába küldött gázt. A Naftogaz szerint naponta 10 millió köbmétert vesznek el a tranzitból.
A DEPA görög gázszolgáltató jelentése szerint a Balkán déli csücskébe a szerződés szerint járó napi 6 millió köbméter gáz helyett csak 4 millió érkezik Oroszországból. A hiányt más forrásokból, például törökországi importból igyekeznek pótolni. Bulgária szombat reggel óta 10-15 százalékkal kevesebb gázt kap. Az állami tulajdonú Bulgargaz gázipari vállalat vezérigazgatója már a hét végén közölte, hogy ha a szállítások 6-6,5 millió köbméterre esnek, akkor korlátozásokat kell bevezetni. Az ország napi felhasználása 10-11 millió köbméter. Törökországnak viszonylag jelentéktelen, napi 2 millió köbméteres csökkenéssel kell szembenéznie, itt a kieső ukrajnai tranzitot a Fekete-tenger alatt húzódó, közvetlenül Oroszországból induló Kék Áramlat gázvezetéken keresztül pótolják. Macedónia a bolgár kieséshez hasonló nagyságrendű szállítási hiányról, Horvátország 10 százalék alatti visszaesésről, Szerbia a szerződésnek megfelelő gázimportról számolt be.
A 2006-os gázcsata egyik nyugat-európai érintettje, Olaszország nem adott ki hivatalos közleményt, a német és az osztrák gázszolgáltatók nem számoltak be fennakadásokról. Csehországba és Lengyelországba tegnap a szerződésnek megfelelően érkezett az orosz gáz, akárcsak Szlovákiába.
Az európai uniós tagországok brüsszeli nagyköveteinek helyettesei tegnap rendkívüli ülést tartottak az orosz-ukrán gázvita fejleményeinek áttekintésére. Eddig ez volt az EU legérzékenyebb reakciója a konfliktusra, ezen túl mind az Európai Bizottság (EB), mind az unió elnöki tisztségét ellátó Csehország hangsúlyozta, hogy a két fél kereskedelmi vitájának tekintik a gázcsatát. Az EB tegnapi közleménye szerint egyelőre sem az európai háztartásokat, sem a vállalatokat nem fenyegeti a gázhiány veszélye, ám arra nincs garancia, hogy ez hosszabb távon nem változik. Az orosz és az ukrán gázszolgáltató is kilátásba helyezte, hogy a tranzitszállítások csökkenése egy idő után olyan technikai problémákat okozhat, ami a rendszer leállásához vezethet. Ezért mindkét fél a másikat teszi felelőssé, ami kezelhetetlen helyzet elé állíthatja az EU-t, ha tényleg leállnak a gázszállítások.
