Egyelőre nehéz lenne megbecsülni, mennyibe kerülhetnek Izraelnek a Gázai övezet Hamasz-rakétaállásai és -bázisai ellen indított hadműveletek, ám ha elhúzódnak a harcok, az szakértők szerint jelentős hatást gyakorolhat a gazdaságra, és az államadósság hitelbesorolásának romlásához vezethet.
A Jerusalem Post becslése szerint a konfliktus minden napja négymillió sékelbe (193,5 millió forintba) kerül az izraeli adófizetőknek. A bevetések kezdete előtt a katonai parancsnokság elrendelte a gyárak bezárását a határ 4,5 kilométeres körzetében, ami az izraeli feldolgozóipari cégek szövetsége szerint 80 vállalat tevékenységének felfüggesztésével jár. Eközben a kereskedelmi és munkaügyi minisztérium lehetővé tette, hogy a helyi hatóságok bárkit alkalmazzanak a katonai tevékenység miatt szükségessé vált feladatok megoldásához. A határ melletti 10 kilométeres sávban például ilyen módon folyik az élelmiszer-termelés.
Az izraeli vállalatok és bankok számos kedvezményt vezettek be a rakétatámadások körzetében élők támogatására. A Shufersal 50 százalékos kedvezmény ad minden tejtermékre és pékárura az érintett területen lévő 15 boltjában. A Leumi bank a térségben kamatmentes kölcsönt nyújt 10 ezer sékelig és egy százalékkal alacsonyabb kamattal, illetve hat hónapos törlesztési haladékkal kínál hitelt 80 ezer sékelig a helyi kkv-knak.
A Clal Finance tanácsadó társaság előrejelzése szerint a pénzügyi válság és a csökkenő gazdasági aktivitás miatt visszaeső adóbevételek nyomán 2009-ben a GDP 4,5 százalékára nőhet a költségvetési hiány. A kormány egy százalékot tervezett. Az elhúzódó háborúskodás további hatása lehet a sékel leértékelődése és az olajárak emelkedése. Ez utóbbi tegnap már be is következett: a december 19-ei 32 dollár/hordós szintről részben a közel-keleti szállítások esetleges akadozása miatti félelem nyomán 40 dollár körüli szintre drágult a fekete arany. Az izraeli tőzsde TA-25 indexe kilencszázalékos csökkenéssel reagált az összecsapásokra, az államkötvények hozama nőtt.
