Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) a hitelpiaci folyamatok tanulmányozása alapján úgy látja, hogy az eurózóna alapkamatának csökkentése önmagában nem elegendő a bankok közötti hitelezés élénkítéséhez. Továbbra is jellemző rájuk az egymás iránti bizalmatlanság, ami - más körülményekkel kiegészülve - annak ellenére hűti a bankközi kapcsolatokat, hogy az ECB október óta 175 bázisponttal, 2,5 százalékra mérsékelte alapkamatát. A bizalom helyreállításának egyik radikális eszköze lehetne egy európai elszámolóház felállítása, amely garanciát vállalna a bankközi hitelekre. Lucas Papademos, az ECB elnökhelyettese lehetségesnek tartja ennek az intézmények a létrehozását, ugyanakkor ellenzi, hogy az eurózóna tagállamai külön-külön létesítsenek elszámolóházakat, mivel ez szerinte renacionalizálná az európai pénzpiacokat.
Az új intézmény ugyanakkor nem adna választ néhány olyan problémára, amelyekre az ECB hétfőn nyilvánosságra hozott pénzügyi stabilitási jelentése hívja fel a figyelmet. A tanulmányból például kiderül, hogy a bankközi hitelezési költség felének nem a hitelfelvevőkkel szembeni bizalmatlanság az oka, hanem az, hogy a hitelnyújtók attól tartanak, egyfajta likviditási sokk érheti őket, azaz hirtelen pénzre lehet szükségük, amit nem tudnak előteremteni, ha kölcsönadják az eszközeiket. Gátolhatja a bankközi piac élénkülését az is, hogy az ECB betéti kamata még mindig viszonylag magas, s ezért a kereskedelmi bankok inkább ebben tartják a pénzüket, ahelyett, hogy kihelyeznék azt. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke (képünkön) tegnap nyilvánosságra került nyilatkozatában ezzel kapcsolatban azt mondta: a bank tanulmányozza a betéti kamat további csökkentésének lehetőségét.
Trichet mondanivalójának középpontjában is az állt, hogy az alapkamat csökkentése önmagában nem garantálja a hitelpiac élénkülését, és határa van annak, meddig vihetik le a hitelköltségeket. Mielőtt döntenek, hogy januárban mérsékeljék-e az ECB alapkamatát, előbb arról akarnak megbizonyosodni, hogy az eddigi lépések meghozzák a tőlük várt eredményeket. A bankelnök kijelentése előtt a szakértők arra számítottak, hogy az ECB január 15-ei ülésén 50 bázisponttal csökkenti alapkamatát, most azonban már legfeljebb 25 bázispontot jósolnak. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ha jövő tavasszal életbe lép az új amerikai kormány fiskális gazdaságösztönző csomagja, azt meglovagolhatják az európai exportőrök is, feltéve, hogy a Fed és az ECB alapkamata közti különbség miatt nem lesz túl erős az euró a dollárhoz képest. Ez az összefüggés a kamat további mérséklésére késztetheti az ECB-t. Van olyan szakértő, aki szerint 1,25 százalékig csökkentik a hitelköltségeket.
