Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszelt a költségvetési számoknál jobban érdeklik a mögöttük lévő gazdasági folyamatok: a szám ugyanis csak akkor lehet hiteles - mondta a lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő bizottsági munkatárs -, ha az reális strukturális reformokon alapul. Különösen ma, amikor a gazdasági válság hatásai még kiszámíthatatlanabbá teszik az előrejelzéseket, a bizottság maga is a prognózisok sűrű módosítására kényszerül, hiszen a válság láncreakciószerűen befolyásolja a növekedési rátákat.
Brüsszelben úgy látják, hogy a magyar kormány komolyan vette a 2006 utáni kiigazításokat, és sikerülhet a 3 százalékos küszöb alá szorítani a GDP-arányos költségvetési hiányt. A 2009-re előirányzott deficitcél hitelesíti a magyar kormány programját, amely a központi büdzsé kiadásainak jelentős kurtításával járt. Azt azonban nem szabad elfelejteni - tette hozzá az uniós illetékes -, hogy az egészségügy és az oktatás tervezett, de radikalizmusukból visszavett reformjai nem odázhatóak el. Tovább faraghatóak a több éve bírált magas államigazgatási költségek is.
Kérdésünkre, számolnak-e a bizottságnál azzal, hogy Magyarország 2012-ben bevezeti az eurót, lakonikus választ kaptunk: Brüsszelnek a céldátum előtt két esztendővel kell megvizsgálnia a feltételek teljesülését... 2009 mindenesetre több szempontból is döntő: képes lesz-e ellenállni a kormány a menetrend szerint 2010-es választási év kísértésének, felhagy-e elődjei osztogató gyakorlatával. Továbbá teljesülhet-e az a budapesti várakozás, hogy 2010-ben újra növekedési pályára áll a magyar gazdaság, ami garantálhatja, hogy a költségvetés kellő mozgásteret kap a szükséges reformok végrehajtásához. Bárki lesz is ugyanis hatalmon, a lakosság korosodásával jelentkező költségvetési terhek előbb vagy utóbb kikényszerítik a radikális változtatásokat.
Arra is érdemes emlékezni - mondta forrásunk -, hogy a közép-európai térség szinte minden országa kisebb-nagyobb mértékben függ az EU legerősebb gazdaságának alakulásától, így Magyarország is. Ha Németország megtorpan, az a magyar exportlehetőségeket is visszaveti, márpedig a magyar ipar exporttermelése húzta éveken át a magyar GDP-t. Egy másik bizonytalansági tényező, milyen gyorsan mennek át a gyakorlatba az Európai Bizottság most készülő intézkedései, amelyekkel a strukturális alapok projektjeinek gyorsabb beindítását akarják elérni. Magyarország számára különösen fontos, hogy a belső kereslet visszaesését az előrehozott projektekkel és a kis- és középvállalatoknak nyújtott támogatásokkal kompenzálják.
