Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU igen komplex, ugyanakkor konkrét intézkedési tervvel ambiciózus klímavédelmi csomagot fogadott el, amelynek célja, hogy az EU-ban 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen az üvegházi gázok kibocsátása. Nicolas Sarkozy francia államfő, az EU soros elnöke szerint egyetlen kontinens sincs, ahol olyan szigorú klímavédelmi előírásokat léptetnek életbe, mint Európában. A legnagyobb vita a tagállamokra, mindenekelőtt az újakra jutó terhek körül volt. Az új tagországok nehezményezték, hogy nem veszik eléggé figyelembe az 1990 és 2005 között tett környezetvédelmi erőfeszítéseiket azzal, hogy utóbbit teszik meg kiindulási évnek. Ezt végül a tagállamok számára biztosított, 2013-tól érvényes szennyezési kvóták elosztása útján korrigálták: az ingyen kvóták 12 százaléka az újak számára létrehozott szolidaritási alapba kerül. Az Európai Bizottság (EB) eredetileg 10 százalékot indítványozott, ezt sikerült feltornászni 12-re. A plusz két százalék öt százaléka jut Magyarországnak.
Az eredeti elképzelést leginkább a magyar kormány kifogásolta a tárgyalások folyamán. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a hajnali órákig tárgyalt és próbálta védeni a magyar álláspontot, de végül kénytelen volt beadni a derekát. Mint később brüsszeli tudósítóknak elmondta, tárgyalópartnerei tudomására hozta, hogy nem ért egyet azzal az eljárással, hogy az EB néhány nagyobb tagországgal a többiek feje felett állapodik meg a célkitűzés végrehajtásáról, sőt egymás között módosítják az eredeti megállapodást. Gyurcsány végül is nem váltotta valóra fenyegetését és nem vétózta meg a 26 tagállam által már elfogadott kompromisszumot. Több uniós vezető, köztük José Manuel Barroso, a EB elnöke sürgette az Egyesült Államokat, hogy hasonló intézkedéseket hozzon a saját ipara által okozott környezetszennyezés visszaszorítására. Az Európai Parlament jövő héten első olvasatban szavaz a megállapodásról. A csúcstalálkozó áldását adta a 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagra is. Az összeg 15 százaléka származik uniós költségvetésből, a többit a tagállamok finanszírozzák, elsősorban adó- és hitelkedvezmények révén. A csúcs eredményeképpen megnyílt az út egy újabb írországi népszavazás előtt azzal, hogy Dublin jogi garanciákat kapott arra, hogy maga szabhatja meg védelemi, adó- és szociálpolitikáját, és fennmarad az egy biztos, egy ország elv is.
