Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fúziók és vállalatfelvásárlások az elmúlt 6-8 év tartós emelkedése után alaposan megritkultak már az idei második félévben is, és ez jövő év első felében is várhatóan így marad - mondta el Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának vezető partnere a Napi Online-nak. A szakértő szerint a felvásárlási tevékenység a jövő év második felében vehet ismét lendületet, amikor az árak még várhatóan alacsonyan lesznek, de már visszatért a stabilitás mind a gazdálkodás mind pedig a finanszírozás terén, azaz már látszik a fény az algút végén.
Védett szektorok
Az egyes szektorokat azonban másképp érinti a válság. Az energetikai és egészségügyi, gyógyszeripari cégeknél például kisebb lehet a visszaesés, mint az eszközigényes infrastrukturális ágazatokban - mondja Seres. A bankszektorban a fúziós és felvásárlási (M&A)tevékenység szempontjából meghatározó lehet az, hogy az európai kormányok aktív közreműködésével megerősített bankcsoportok közül melyek gondolják úgy, hogy most tartósan a hazai piacaikra kell koncentráljanak és esetleg feladják közép-európai jelenlétüket - teszi hozzá Seres Béla.
Abban az esetben, ha a helyzet nem változik a közeli jövőben, darabszám szerint a negyedére, érték alapján még ennél is nagyobb mértékben zsugorodhat az M&A piac a jövő év első felére -véli Simonyi Tamás, a KPMG tranzakciókért felelős vezetője. Kelet-Európában az elmúlt 2-3 hónapban már alig kötöttek új üzletet. Magyarország, illetve a térség azért van különösen kedvezőtlen helyzetben ebből a szempontból, mert keleten korábban sem nagyon voltak vevők, a nyugati potenciális vevők pedig jelenleg inkább a saját portájuk előtt sepregetnek.
A refinanszírozás még nehezebb
Ettől függetlenül, az alapvető szükségletekkel kapcsolatos ágazatok, így például a közmű- és egészségügyi cégek esetében kisebb lehet a visszaesés Simonyi Tamás szerint. A szakértő úgy véli, bár a régió lehetőségei szerényebbek, Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén "nem kizártak" további cégvásárlások. A pénzintézetek esetében a likviditásszűke és bizalomhiány hatásait még tetézi az állami szerepvállalás is, ami meghiúsíthatja a bankok közötti tranzakciókat - persze az állami segítség feltételei sokfélék lehetnek, és a hatásokat ma még nem lehet megjósolni. Ma szinte az állam az egyetlen vevő a pénzintézetek piacán, emellett az alacsony áron megvalósuló kényszer-fúziók fordulnak elő gyakrabban.
Simonyi Tamás szerint a jelenlegi körülmények közepette nem is igazán a vásárlásra való fedezet megszerzése okoz nehézséget, sokkal inkább a megvett cég refinanszírozása. Jól szemlélteti a problémát egy lízingcég vásárlásának példája, hiszen napjainkra a cég sikeressége ellenére is bedugultak a refinanszírozás forrásai, vagyis a kitett pénz kockázata gyakorlatilag elvált a teljesítménytől - mondja a szekértő.
Ülnek a pénzen
A céges felvásárlási és egyesülési aktivitás csökkenésének több oka van Seres Béla szerint. Először is, a válságnak ebben a periódusában a gyors részvényvénypiaci leárazódást nem követi ugyanilyen sebességgel a nem jegyzett cégek tulajdonosainak megítélése saját cégük értékét illetően. Ez távol tartja az eladókat az üzletkötéstől.
Másodszor, a hitelszűke elapasztja a vevők forrásait, jelenleg mind a nagyvállalatok, mind pedig az akvizícók finanszírozásában korábban aktív bankok inkább védik likviditásukat, "ülnek a készpénzen".
A harmadik szempont, hogy a recesszió miatt a kilátások elbizonytalanodnak, vagyis a korábban vonzó célpontok üzleti terveit is gyakran lefelé kell módosítani.
Végül nem elhanyagolható szempont az, hogy az M&A-aktivitás rendkívül hangulatfüggő tevékenység, vagyis a lélektani tényezők által erősen befolyásolt, ahol a pozitív hangulat és a növekedési várakozás is szükséges a felvásárlási döntések meghozatalához. Amikor az igazgatósági ülések napirendjén költségcsökkentés, létszámleépítés és egyes beruházások elhalasztása szerepel, nehéz támogató szavazatokat nyerni egy vállalatfelvásárlási előterjesztéshez.
Az akvizíciós piac októbertől lassult le igazán érzékelhetően, a tevékenység a korábbi töredékére esett vissza - mondta el Simonyi Tamás a Napi érdeklődésére. Simonyi Tamás a jelenség lélektani oldalát emelte ki: ha konjunktúra van, mindenki venni akar, ha viszont lefelé tartó tendencia alakul ki, már mindenki tartózkodik a részvételtől. Ilyenkor aztán se pénz, se vevő nincs, vagyis a cégek nem tudnak a hagyományos eladási szerződéssel partnert találni. Ekkor jön a képbe a készpénz nélküli fúzió, a finanszírozási megbízás, avagy a vállalatok restruktúrálása, mint egyéb lehetőségek - mondja Simonyi Tamás.
