Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az észt gazdaság 2011-ig nem fog visszatérni a növekedési pályára - jelentette ki Andrus Ansip (képünkön), az ország miniszterelnöke. A következő év biztosan nem lesz jó - nyilatkozta -, 2010, ha hinni lehet az előrejelzéseknek, némi javulást hozhat, 2011-ben azonban már ismét erősen növekedhet a GDP. A régió legnagyobb bankja, a Swedbank AB, illetve Észak-Európa legnagyobb pénzintézete, a Nordea Bank AB elemzői úgy vélik, hogy 2010-ben már ismét növekedhet az észt gazdaság, ugyanakkor a Baltikum második legnagyobb bankja, a SEB AB előrejelzése szerint a jövő év után még 2010-ben is csökkenni fog a GDP. A pénzügyminisztérium úgy számolja, hogy a legrosszabb esetben 5 százalékkal zuhan a gazdaság 2009-ben és a munkanélküliség 10 százalékra ugrik 2010-re. Az észt GDP átlagosan évi 8,2 százalékkal nőtt 2000 és 2007 között, a munkanélküliség az idei harmadik negyedévben 6,2 százalék volt - két éve ez a legmagasabb érték -, mivel a vállalatok és a közintézmények is csökkentették alkalmazottaik létszámát.
Az észt kormány kemény lépésre szánta el magát: a napokban elfogadott törvényjavaslata lehetővé teszi, hogy a jövő év elejétől lényegesen könnyebbé váljon a dolgozók elbocsátása. A munkaadók régóta panaszkodtak a munkaerőpiac rugalmatlanságára - a foglalkoztatás egyszerűen nem volt képes azzal párhuzamosan zsugorodni, ahogy kipukkadt az országban az ingatlanfejlesztési lufi, illetve csökkent a belső kereslet. A kormányfő úgy véli, hogy az új jogszabály felgyorsítja a gazdaság kilábalását a visszaesésből és újra vonzóvá teszi az országot a külföldi befektetők számára, akik az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a helyi munkaerő egyre drágább, így elvesztette olcsóságából fakadó vonzerejét.
A gazdaság lefékeződésének hasznos mellékhatásaként novemberben 8 százalékra lassult az év/éves infláció az októberi 9,8 százalékról. Ugyanakkor a dohányáruk még mindig 26,9 százalékkal, a lakások 18,7 százalékkal drágultak. Havi összehasonlításban 0,4 százalékkal csökkentek az árak, ezen belül a közlekedési költségek 3,8 százalékkal lettek alacsonyabbak. Emellett mérséklődött az élelmiszerek és italok, a kommunikáció, a vendéglátás és a kulturális cikkek ára is.
