A német parlament alsóháza elfogadta a kormány 32 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagjának második lépcsőjét. A felsőház áldásával megkezdődhet a program végrehajtása, amely Angela Merkel kancellár (képünkön) szerint lehetővé teszi egymillió munkahely megőrzését és lökést ad a fogyasztásnak, illetve a vállalatok és az önkormányzatok beruházásainak. A kormány 500 milliárdos pénzügyi mentő csomagját kiegészítő keretösszegből 15 milliárd euró hitelt vehetnek fel a kkv-k az állami tulajdonú Kreditanstalt für Wiederaufbau banktól, 3 milliárd jut a lakások energiatakarékosságát javító felújítások támogatására, illetve 2 milliárd a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Az alap többi részéből egy évig adómentessé teszik az új autók vásárlását, illetve két évig a különösen környezetbarát autókét, és növelik a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak adott jövedelemkiegészítés folyósításának időtartamát. A pénzügyminisztérium várakozása szerint a 32 milliárdnyi állami támogatás legalább ekkora magántőkét is megmozgat.
A politikusok ugyanakkor máris éles vitát folytatnak arról, hogy helyes intézkedéseket tartalmaz-e az ösztönző csomag. A kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták egy része 500 eurós vouchereket osztana szét a fogyasztóknak azzal a kötelezettséggel, hogy saját pénzükből további 200 euróval kiegészítve 8 héten belül költsék el azt. A kereszténydemokraták szerint ez ugyanúgy segítené az importáruk vásárlását, mint a Németországban termeltekét, a kiskereskedők pedig úgy vélik, hogy egy ilyen lépésnek csak rövid távú hatása lenne.
Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza azt nyilatkozta, hogy két nagy exportpiac, Oroszország és a Közel-Kelet gondjai miatt 2009-ben akár 4 százalékkal is zuhanhat a német GDP. Ezért szerinte egyéves időtartamra 16 százalékra kellene csökkenteni az áfát. Peer Steinbrück pénzügyminiszter 1 százalékos GDP-csökkenést vár jövőre.
Az Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint novemberben a német vállalatok 35 százaléka úgy érzékelte, hogy a bankok restriktív hitelezési politikát folytatnak. 2006 márciusa óta ez a legmagasabb arány, ráadásul a nagyvállalatok körében 40 százalékot regisztráltak. Az ARD piackutató cég múlt hét csütörtökön publikált felmérése arra derített fényt, hogy a lakosság közel háromnegyede úgy látja, a válság neheze még hátravan. Ez 10 százalékos növekedés az egy hónappal korábbihoz képest.
