Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Románia büszke lehet, de nyugodt nem. Ugyan mint tegnap bejelentették, gazdasága a vártnál is gyorsabban, 9,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, ami példátlanul magas európai viszonylatban. Ez mégis lassulást jelez az előző negyedévi 9,3 százalékos GDP-növekedés után, és bár a vélemények megoszlanak, a legoptimistább román számítások négy százalék körülit várnak, míg a sokkal pesszimistább Moody's nemzetközi hitelminősítő 0,3 százalékos csökkenést jósolt, óriási felháborodást keltve Bukarestben. Az Economist 0,9 százalékos növekedést prognosztizált, és az EBRD is csak lassulást, de nem recessziót vár.
Ugyanakkor a bankközi kamatok idén megduplázódtak és 15 százalékra emelkedtek. A külföldi működőtőke-források szűkösek, és az IMF szerint a lej valószínűleg 19 százalékkal van felülértékelve. A választási kampányban hozott intézkedések miatt az állami költségvetés hiánya elérheti a GDP 3,9 százalékát, ami bár számos más uniós országéhoz viszonyítva nem túl magas, de csökkenti a külföldiek hitelezési kedvét. A katasztrofálisnak ígérkező jövő év előtt két hitelminősítő is a bóvli kategóriába sorolta le Romániát. A pozitív oldalon áll, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP-nek mindössze 14 százaléka. A lej árfolyama szabadon lebeg, így a jegybanknak elég nagy a mozgástere. Emellett az ország kevésbé függ az euróövezetbe irányuló exporttól, így annak recessziója az átlagosnál sokkal kevésbé sújtja kivitelét.
Bármilyen koalíció is alakul a november 30-ai választások nyomán, a komolyabb reformoknak még hosszú az útja - írta az Economist, és ez az események tükrében egyre igazabbnak látszik. Az, hogy az állítólag a szavazatok számát tekintve győztes szociáldemokraták helyett a náluk több mandátumot szerzett jobbközépnek van jobb esélye a koalíciós kormányalakításra, inkább kedvezne a reformoknak, különösen miután a baloldal olyan adócsökkentéseket és szociális támogatásnöveléseket ígért, amelyek betartása lehetetlenné tenné a válság kikényszerítette nadrágszíjmeghúzást. A baj az, hogy a kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt elhúzódhat a kormányalakítás, emiatt növekedne a piacok - és a hitelezők - bizonytalansága, halasztást szenvedhetnek a kulcsfontosságú költségvetési döntések. Emellett az alakuló, szükségszerűen gyenge kormány nem biztos hogy elég erős lesz a népszerűtlen döntések meghozatalához és véghezviteléhez.
