Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válsággal indokolták az Európai Űrügynökség (ESA) tagországainak illetékes miniszterei, hogy a vártnál nagyobb összeget, 9,9 milliárd eurót szavaztak meg az ügynökségnek a következő három évre. Az ESA vezetői 10 milliárd eurót kértek a szervezet tagországaitól - az unió 15 korábbi tagjától, továbbá Svájctól, Norvégiától és Csehországtól -, abban bízva, hogy jó esetben ennek 90 százalékát megkapják. A tudományos-technológiai fejlődésért felelős kormánytagok azonban úgy vélték, hogy hosszabb távon a technológiai fejlődés vezetheti ki Európát a krízisből, ezért egy olyan szervezet, amely ennek élén halad, most több pénzt érdemel.
Németország a nemzetközi űrállomás (ISS) kihasználását tartja az ESA legfontosabb feladatának. 2010-ig a lehető legtöbbet kell kihozni ebből a projektből, mert akkor az Egyesült Államok leállítja az űrsikló-öszszeköttetést az objektummal, ezért nem lehet majd nagy mennyiségű anyagot lehozni az űrállomásról. Olaszország szíve csücske az ExoMars projekt, amelyben egy európai robot az élet jeleit keresve két méter mélyen lefúrna a vörös bolygó felszíne alá. Ennek a tervnek a megvalósítását 2013-ról 2016-ra halasztották, költségvetését pedig 1 milliárd euróban maximálták. Az ExoMars ötletének felmerülése óta kétszeresére nőttek a projekt költségei. Hollandia 78 millió eurót adna egy 115-130 millióba kerülő műholdhoz, amely a légkör legalsó részének szennyezettségét vizsgálná fölülről, bármilyen vastag felhőrétegen átlátva.
