Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válság fájdalmas bércsökkenéseket hoz a világ 1,5 milliárd bérből élő munkavállalója jelentős részének - összegezte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Global Wage Report 2008/09-es jelentésének mondanivalóját Juan Somavia, az ILO igazgatója. A lassú GDP-növekedés, illetve recesszió, kiegészülve a nagyon változékonnyá vált élelmiszer- és energiahordozó-árakkal, nagyon sok dolgozó reálbérét erodálja. Különösen rosszul járhatnak az alacsony keresetűek, de a középosztály életszínvonala is számottevően romolhat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) GDP-előrejelzéseire alapozva az ILO azt prognosztizálja, hogy a 2008-as 1,7 százalék után 2009-ben csak 1,1 százalékkal bővülnek a reálbérek. Az átlag ugyanakkor elfedi, hogy a fejlett ipari országokban az idei 0,8 százalékos növekedést jövőre 0,5 százalékos reálbércsökkenés követheti.
Az elmúlt bő egy évtized nem sokat hozott a bérből élőknek: 1995 és 2007 között a világgazdaság GDP-jének minden 1 százalékos növekedése csak a bérek 0,75 százalékos bővülését eredményezte. Amikor alacsony volt az infláció és 4 százalékos tempóban nőtt a világgazdaság - 2001 és 2007 között -, akkor a világ országainak felében kevesebb mint 2 százalékkal emelkedtek a bérek. A GDP csökkenése esetén viszont a munkavállalók jövedelme nem követi az eseményeket, hanem eléjük szalad: 1995 és 2007 között minden 1 százalék GDP-csökkenés 1,55 százalékos bérzuhanást hozott magával.
Az ILO szerint a kormányoknak meg kell védeniük a bérek vásárlóerejét, mert ezzel ösztönözhetik a nemzetközi fogyasztást, azaz segítik a gazdasági válság legyűrését, emellett akár állami beavatkozással össze kell kapcsolni a béralkuk folyamatát a minimálbérek emelésével. Az ILO tapasztalatai szerint az elmúlt években nőtt a minimálbérek szerepe a munkavállalók jövedelmében, ami segítette az egyenlőtlenségek, a szociális feszültségek enyhítését.
