Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kamatcsökkentési hullám közepette a lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) elemzők szerint továbbra is ellenáll a környezet, a kormány és az üzleti élet nyomásának, és jövő heti ülésén sem nyúl az alapkamathoz, elsősorban a 2,5 százalékos célszámot messze meghaladó, négy százalék fölötti inflációra hivatkozva. Minden egyéb tényező kamatvágásért kiált, hiszen megkezdődött a gazdaság lefékeződése. Az ipari termelés októberben éves szinten 0,2 százalékkal nőtt - szeptemberben még 6,8-cal -, a munkaadói képviseletek szerint a vállalatok 30 százaléka csökkenti beruházásait, elsősorban a hitelhez jutás nehézségei miatt, 24 százalékuk tömeges elbocsátásokat tervez.
Az elmúlt két év robbanásszerű növekedése nyomán 2007 áprilisa óta a jegybank négy százalékról fokozatosan hat százalékra emelte az alapkamatot. A lassulás azonban már látszik az inflációban is - a szeptemberi 4,5 után októberben 4,2 százalék lett -, az idén még 5,5 százalékosra várt GDP-bővülés pedig 2009-ben már csak 2,3-3,5 százalék lesz várakozások szerint. A szakértők egyetértenek abban, hogy mielőbb szükség lenne egy 25 bázispontos kamatvágásra, 2009-ben pedig legalább egy százalékponttal kell lejjebb vinni az alapkamatot.
A cseh jegybank novemberi döntésével meglepte a piacokat, amikor a várt 25 helyett 75 bázisponttal, 2,75 százalékra vitte le az alapkamatot. Bár idén a csehországi infláció kilencéves csúcsot ért el 7,5 százalékkal, a jegybank húzását inkább a kilátások motiválhatták, miután 2009-ben az idei 4,5-ről 2,9 százalékra lassuló GDP-vel és a jövő év harmadik negyedében 2,3 százalékos inflációval számol. A december 17-én esedékes következő kamatdöntés az elemzők szerint újabb vágás lehet.
