Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyedül Soros György milliárdos üzletember szimata volt jó a nyár közepén, ugyanis - szemben számos ismert, megbízható szakértővel, aki 150-200 dollár/hordó közötti olajárat jósolt 2008 második felére - ő azt mondta, hogy árfolyambuborék van kialakulóban az olaj- és a nyersanyagtőzsdéken, ami ki fog pukkadni. Hiába voltak egyértelmű jelei már a nyáron is a kereslet csökkenésének, tovább nőttek az árak, egészen a július közepére kialakult 147 dollár/hordós csúcsig. Ekkor megfordult a trend és még az OPEC októberi exportcsökkentése sem törte meg a zuhanást. Múlt hét csütörtökön végül 50 dollár alá is benézett az olajár. Nyáron arról beszéltek az elemzők, hogy a készletek közel állnak a kimerüléshez, most az exportőrök nem tudják elég gyorsan visszafogni a kitermelést, hogy megfékezzék az ár szabadesését. Kiderült tehát, hogy a megállíthatatlannak látszó drágulást "magyarázó" elméletek az ártrend igazolására szolgáltak a valóság leírása helyett.
Hol van tehát az olaj egyensúlyi ára? A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss előrejelzése szerint a következő hét évben 100 dollár körül stabilizálódik az olaj hordónkénti ára, mivel a gazdasági válság hatásait ellensúlyozni fogja a kínai és indiai kereslet emelkedése. A Fed dallasi szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy nyáron egyedül a dollár gyengesége 20 dollárral dobta meg az árat. Ha idén is annyit ért volna az amerikai valuta, mint 2001-ben, akkor az árcsúcs idején is csak valamivel több mint 100 dollárba került volna a fekete arany hordója.
A múlt pénteken emelkedésnek indultak a jegyzések, mivel a befektetők arra számítanak, hogy a kormányok újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket hoznak, ami növelni fogja az energiahordozó keresletét. A januári szállítású észak-amerikai könnyűolajért ismét hordónként több mint 50 dollárt kellett adni.
