Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU minden tagállama egyetért abban, hogy a bankfelügyeletek reformra szorulnak, de a konszenzus itt véget is ér. Két végletes álláspont alakult ki. Párizs (kivételesen) túllépne a nemzeti érdekeken és egy páneurópai felügyeletet szorgalmaz, míg London elégségesnek látja, ha a jelenlegi - szintén a válság hatására elfogadott - gyakorlatot követik, a nemzeti felügyeletek havi rendszerességgel történő találkozóját. Azt a britek se bánják, ha ebből az informális formából a későbbiekben kialakul egy hivatalos, koordinációs struktúra, ám hogy ezen a szinten milyen információcserére kerüljön sor, az messze nem tisztázott. Márpedig - mutat rá a szigorúbb, feszesebb felügyeletet kezdeményező Európai Bizottság (EB) - ha az információk, a banki forgalmakra vonatkozó adatok, az egyes pénzügyi termékek volumene és jellege nem lesz transzparens egymás között, akkor mitől is működhetne a figyelmeztető rendszer. Az EB szakértői csoportot állított fel a kérdés tanulmányozására, jelentése alapján dolgozza majd ki a direktívatervezetet. A novemberi rendkívüli EU-csúcs sem adott igazán eligazítást a kérdésben. Lényegében mindenki egyetértett a pénzügyi piacok és intézmények szigorúbb felügyeletével, és elkerülendőnek mondták, hogy bármely pénzintézet vagy pénzügyi termék látókörön kívülre essék, beleértve az offshore cégeknek otthont adó "egzotikus" országokat is.
Az EB a múlt héten a nemzetközi minősítők szigorúbb szabályozását javasolta, amivel nemcsak az átláthatóbb működésüket szavatolná, de egyszersmind új szereplőket is remél az európai piacon. Jó esély van arra, hogy ez lesz a pénzügyi válságra adandó uniós válasz első konkrét eredménye, a cél az, hogy még a jelenlegi Európai Parlament (EP) vitassa meg és fogadja el, ebben az esetben már a nyáron hatályba léphet az érdekütközéseket megszüntető új szabályozás. Az EP a héten folytat vitát a pénzügyi-gazdasági válságról és az eddigi felszólalók is a szigorúbb felügyeletek mellett tették le a garast, mint például az európai néppárti frakció vezetője, Joseph Daul, aki szerint a válság "nem a kapitalizmus veresége, hanem a piaci átláthatóság és a megfelelő pénzügyi felügyeleti intézmények hiányának, illetve a gyenge szabályozásnak az eredménye". Ezt támogatta a szocialisták vezetője, Martin Schulz is, aki szerint a G20-ak találkozója előrelépést jelentett, ugyanakkor gyors cselekvésre van szükség, különösen a hitelminősítő intézetek, a pénzügyi felügyelet, a magántőke, az árfolyam-fedezeti alapok és a vállalatvezetői fizetések területén.
