Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Korrupcióval gyanúsította a kijevi jegybankot Viktor Juscsenko ukrán államfő titkárságának vezetőhelyettese, Olekszandr Szlapak. Hiába kapta meg a központi bank a szükséges eszközöket, felhatalmazást a nemzeti biztonsági és védelmi tanácstól, nem tudta azokat megfelelően, átláthatóan, hatékonyan felhasználni, sőt olyan módszerrel látta el valutával a pénzintézeti szektort, ami felveti a korrupció gyanúját. Nem elég, hogy csak bizonyos bankok juthattak külföldi devizához, ráadásul a piaci árfolyamnál alacsonyabban válthatták át hrivnyájukat - állítja Szlapak. Mivel a kérelmezők többsége eközben hiába próbált külföldi valutához jutni, a hazai deviza túlkínálata a hrivnya további leértékelődéséhez vezetett. Összességében a jegybank elköltött ötmilliárd dollárt az ország devizatartalékából anélkül, hogy ezzel erősítette volna a nemzeti valutát, ráadásul tisztázatlan feltételek mellett egyes gazdasági szereplőket előnyben részesített másokkal szemben, ami arra utal, hogy döntéshozóit megvesztegették.
Az Ukrajnának nyújtott 16,5 milliárd dolláros IMF-hitelkeret felhasználását ugyan nem kötötték politikai feltételekhez - a Valutaalap pénzügytechnikai szervezetnek tartja magát, amely ilyen követelményeket nem határoz meg -, ám az IMF szakértői örömmel tapasztalták, hogy az ország politikai erői igyekeznek együttműködni a válság kezelésében. Az ukrán parlamentnek abban a tudatban kell meghoznia a szükséges döntéseket, hogy az országot nem elsősorban a pénzügyi válság, hanem az abból fakadó gazdasági visszaesés sújtja. Az ukrán GDP 50 százaléka származik exportból, amelyen belül kiemelt szerepe van az acélnak. Miközben néhány hónapja tonnánként 1100 dollárt fizettek a vevők a világpiacon e termékért, az ősz derekára 250 dollárra hanyatlott az ár, ami kevesebb mint fele a termelési költségnek. Az IMF segélye így a túlélést szolgálhatja, a válság enyhítését, nem pedig annak elhárítását. A kritikus helyzetben nem szerencsés, hogy az országban decemberben parlamenti választásokat tartanak. Ez egyrészt 80 millió dollárral terheli meg a költségvetést, másrészt újraszabhatja a politikai erőteret, ami bizonytalanná teszi, hogy végül is miként használja majd fel az ország a Valutaalap pénzét.
