Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós külügyminiszterek tegnapi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy az EU folytatja Oroszországgal a partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat. A vita végére már csak Litvánia ellenezte, hogy a grúz válság miatt abbamaradt tárgyalásokat felújítsák, de mivel az elsöprő többség a tárgyalás pártján volt, a soros francia elnökség egyszerűen átlépett az ellenvéleményen. Bernard Kouchner francia külügyminiszter sajtótájékoztatóján azzal érvelt, hogy Moszkva eleget tett az uniós feltételeknek (azaz teljesítette a Sarkozy-Medvegyev megállapodásban foglaltakat), emellett nem is volt szükség a külügyminiszterek egyhangú beleegyezésére. Ez utóbbi még bizonyára komoly viták tárgya lesz, Párizs szerint ugyanis a tárgyalásokat az EU nevében folytató Európai Bizottság (EB) mandátumát sohasem vonták vissza, az EU csupán a tárgyalások elhalasztása mellett döntött, az EB pedig egyébként is párbeszédpárti. Szigorúan jogi értelemben ez igaz, csakhogy a tárgyalások elhalasztását nem az EB határozta el, hanem a tagállamok, így Litvánia indokoltan követelhette, hogy a folytatásról is egyhangúan állapodjanak meg.
A francia stratégia világos volt: mivel a tegnapi külügyminiszteri találkozó előtt még mások sem lelkesedtek azért, hogy Moszkva ennyivel megússza, Párizs őket igyekezett megnyerni, hogy a legintranzigensebb Litvániát elszigetelhesse. Az áttörést a találkozó előtt kiadott közös brit-svéd nyilatkozat jelentette: amelyben a felek leszögezték ugyan, hogy nem hajlandók úgy tenni, mintha mi sem történt volna, és nem tekintik a grúz ügyet sem elintézettnek, közös érdek azonban, hogy ismét felvegyék a tárgyalások fonalát. Bár a héten EU-orosz csúcstalálkozót tartanak Nizzában, ez független az együttműködési megállapodástól. A tárgyalásokat azonban várhatóan azt követően újítják fel, hogy november 18-án Genfben sor került a Dél-Oszétia státusáról folyó tárgyalási fordulóra.
