Horvátország jövőre lezárhatja az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat - jelentette be szerdán Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős tagja. Az EB úgynevezett útitervet is készített a jogfejezetek kipipálására, így Rehn szerint már csak Zágrábon múlik, hogy megfogadva a brüsszeli bírálatokat, eleget tesz-e a fejezetek lezárása feltételeinek. Az EB most ismertetett bővítési jelentése, amely körképet ad a Nyugat-Balkán és Törökország uniós integrációjának állásáról, Horvátország esetében elégedetlen a korrupció és a szervezett bűnözés ellen hozott intézkedésekkel. A dokumentum szerint emellett további intézkedések szükségesek a köztisztviselői fizetések besorolása terén, erősíteni kell a korszerű államigazgatás kiépítését és figyelmet kell fordítani a hajóipar szerkezeti átalakítására. Miközben Horvátország jószomszédi kapcsolatokat ápol Olaszországgal és Magyarországgal, aggodalomra ad okot, hogy nem történt előrehaladás a Szlovéniával szemben felmerült területi viták terén.
Szerbia jövőre elnyerheti a hivatalos tagjelölti státust, ha letartóztatják a hágai ENSZ-törvényszék által körözött személyeket, emellett konstruktív politikát várnak Belgrádtól Koszovó ügyében. Montenegróban látható a politikai konszenzus az uniós integráció kérdéseiben, ami hozzájárulhat a jogállamiság megerősítéséhez és a hatékony államigazgatás megteremtéséhez. Albánia is eredményeket ért el a stabilitási és társulási megállapodás megvalósításában, de fontos próbája lesz a demokráciának a jövő évi parlamenti választás. Bosznia-Hercegovinában súlyosbodott a politikai helyzet - állapítja meg a jelentés, amely emellett sürgeti az uniós integrációt segítő reformok végrehajtását. Macedóniában előrelépés történt ugyan az igazságügyi apparátus megerősítésében, de lépéseket kell még tenni a szabad és tisztességes választások szavatolása érdekében. A következetes reformokkal elérhető, hogy az ország jövőre vízummentességet kapjon az EU-tól. Koszovó esetében a gazdaság talpra állítása a legnagyobb kihívás, az EB jövő ősszel átfogó elemzést készít a gazdasági reformok végrehajtására és a kedvező befektetési légkör kialakítására vonatkozóan. Törökországgal lassan haladnak a csatlakozási tárgyalások, a jelentés elsősorban a jogállamiság megszilárdítását, az alkotmány módosítását, a politikai pártok vezetésének reformját és a véleményszabadság jogának tiszteletben tartását sürgeti. Brüsszel számít Ankarára a klímavédelem és Ciprus egyesítésének kérdésében is.
