Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió soros francia elnöke, Nicolas Sarkozy egy hete az Európai Parlamentben még csak ötletként beszélt az EU-vállalatok külföldi felvásárlását megakadályozó európai szuverén alapok felállításáról, de azóta már meg is tette az első lépést egy francia befektetési alap felturbózásával. Más kérdés, hogy a szuverén alap felállítását Berlin gyanakodva fogadta, Ulrich Wilhelm kormányszóvivő szerint Németországnak a közbiztonságon kívül nincs szüksége szektorális védőintézkedésekre. Sarkozy másik javaslata, hogy az eurócsoport tagjai önálló gazdaságirányítással hangolják össze gazdasági és pénzügyi életüket, szintén kezd formát ölteni.
Kiszivárgott párizsi hírek szerint a javaslat nem volt teljesen önzetlen. Sarkozy januártól, amikor a soros elnökséget átadja Prágának, továbbra is vezető szerepet szeretne játszani az európai integrációban. Formálisan ez azt jelentené, hogy az eurócsoport élére állna, amivel lényegében lefokozná az eurót már bevezetett országok pénzügyminisztereinek jelenlegi vezetőjét, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt. Az eurócsoport vezetői első alkalommal két hete találkoztak a párizsi pénzügyi válságtanácskozásukon - történetesen Sarkozy kezdeményezésére. A francia elnök érvelése egyértelmű: a pénzügyminiszterek nem dönthettek volna az európai bankok megsegítéséről vagy egyéb, a gazdaság talpra állítását, a bizalom megerősítését szolgáló mintegy 1800 milliárd eurót kitevő segélycsomagról. Míg a hivatalos párizsi álláspont szerint a személyi kérdés nincs napirenden - legalábbis ma -, a színfalak mögött Sarkozy lobbizásba kezdett. Főként Németország támogatását kell megnyernie, és ebben a mai válságos helyzet segíthet. A nagyobb költségvetési fegyelmet sürgető Berlin a válság következtében láthatóan kezd visszakapcsolni, és lehet, hogy bizonyos kompromisszumokkal, a két ország közötti szorosabb koordinációval hajlandó lenne támogatni Sarkozyt. Ennek egyik jele, hogy a két ország közösen lép fel az adóparadicsomok ellen, Berlin egyenesen azt követeli, hogy Svájccal is egészüljön ki az adó-visszaéléseket segítők OECD-feketelistája, amelyen Monaco, Andorra és Liechtenstein szerepel. Az európai pénzfelügyelőségek közötti szorosabb egyeztetéseket sürgető Sarkozy az adóparadicsomok ellen is meghirdette küzdelmét, hiszen ezek gyakran állnak elő olyan pénzügyi-befektetési termékekkel, amelyek elkerülik a nemzeti felügyelőségek figyelmét vagy hatáskörét.
