Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ kormányai eddig összesen négyezer milliárd dollárt különítettek el a bajban lévő bankok megsegítésére, a pénzpiacok újraindítására, az igazi politikai nagyüzem azonban még épphogy csak elkezdődött. Az elmúlt napokban három csúcstalálkozót tartottak, amelyeket a következő időszakban további három követ. Miközben a kormányok tovább bővítik pénzügyi segélyalapjaikat - tegnap például a japán gazdasági miniszter jelezte, hogy kormányának kétezer milliárd jenről tízezer milliárdra (106 milliárd dollár) kellene növelnie mentő csomagja összegét -, egyre többször hangzik el, hogy a két nagy nemzetközi pénzügyi intézménynek, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és a Világbanknak kellene kulcsszerepet vállalnia a válság kezelésében. Emellett sürgetik egy új, az ágazat szereplőinek tevékenységét szigorúbban, átláthatóbban szabályozó pénzügyi világrend létrehozását.
A tíz délkelet-ázsiai országot tömörítő ASEAN csütörtöki csúcsértekezletén a résztvevők megegyeztek abban, hogy regionális szinten összenyitják külföldi devizatartalékaik egy részét. A főként kétoldalú devizacsere-megállapodásokon alapuló rendszert még 2000-ben, az 1998-ashoz hasonló valutaválságok megelőzésének céljával hozták létre. Az ASEAN pénteken Dél-Koreával, Japánnal és Kínával kiegészülve folytatta tanácskozását. Ezen határoztak egy 80 milliárd dolláros pénzügyi segélyalap létrehozásáról, amelytől a 13 ország közül bajba kerülők kormányai közvetlenül kölcsönözhetnek. Az alapot 2009 közepéig állítják fel, az összeg 80 százalékát várhatóan Dél-Korea, Japán és Kína adja. Dél-Korea egyébként jó eséllyel a segély igénybevételében is élen járhat, mivel gazdasága különösen kiszolgáltatott az exportnak, s ezzel a világgazdaság recessziójának. Az ASEAN+3 emellett elhatározta egy a régió pénzügyi rendszerét ellenőrző testület létrehozását. A javaslatok részleteit az országcsoport decemberi csúcsértekezletére akarják kidolgozni.
A 43 ázsiai és európai ország részvételével tartott pekingi Ázsia-Európa találkozó résztvevői felszólították az IMF-et, hogy vállaljon a jelenleginél aktívabb szerepet a válság kezelésében, mindenekelőtt hozzon intézkedéseket a feltörekvő országok helyzetének javítására. Az IMF bejelentette, hogy ez utóbbit tervezi. A csúcs résztvevői közleményük szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer átfogó reformjára törekednek. Nicolas Sarkozy francia államfő az EU elnöki tisztségét ellátó Franciaország nevében azt javasolta az unió vezetőinek, hogy a november 15-ei washingtoni csúcsértekezlet előtt tartsanak saját csúcsértekezletet. Sarkozy konkrét lépéseket vár a Bush amerikai elnök által a választások utánra összehívott értekezlettől, ám szakértők kételkednek abban, hogy ilyen rövid idő alatt döntésekre lehet jutni a pénzügyi rendszer reformjával kapcsolatban.
