Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Izland 6 milliárd dolláros támogatást kaphat az IMF-től, illetve Japán és az észak-európai országok jegybankjaitól, tovább esetleg az orosz központi banktól - jelentette az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva a Financial Times. A jegybankok részvételének feltétele volt az IMF beszállása a mentőakcióba. A Világbank 1 milliárd dollárt ad a 6 milliárdból. Az IMF ugyan kemény fiskális és monetáris politikai követelményeket szabott, de a korábbi válságoktól eltérően nem vár el alapvető változtatásokat a szociális rendszerben. Az izlandi államadósság a GDP 100 százalékára nő.
A német és a brit kormány után a francia kabinet is elhatározta, hogy tőkeinjekciókkal támogatja országa segítségre szoruló bankjait. Christine Lagarde pénzügyminiszter tegnap azt nyilatkozta az Europe1 rádióállomásnak, hogy az állam valószínűleg részesedéseket fog vásárolni bizonyos pénzintézetekben. Az egyik célpont a Société Générale SA, a piaci értéke alapján az ország második legnagyobb bankja lehet, amelynek azért zuhant tegnap öt és fél éves mélypontra a részvényárfolyama, mert olyan hírek terjedtek el a tőzsdén, hogy új tőkét készül bevonni tevékenységébe. Ezzel egyidejűleg megjelent a Merrill Lynch elemzése, amely szerint Európa vezető bankjai összesen 73 milliárd euró friss befektetésre szorulnak, ezen belül a SocGen 6,5 milliárdra. A Merrill elemzői szerint a legtöbb esetben kormányzati beavatkozásra lesz szükség.
A német kabinet tegnap véglegesítette azt a feltételrendszert, amelynek alapján elköltik a múlt héten elfogadott 500 milliárd eurós pénzügyi mentő csomagot. Eszerint az állam bankonként maximum tízmilliárd eurót fektet be és maximum ötmilliárd euró értékű kockázatos követelést finanszíroz. A segítség ideje alatt a pénzintézetek nem fizethetnek osztalékot és más profitjövedelmet. A kormány állásfoglalása szerint 500 ezer eurónál magasabb vezetői fizetés "semmilyen körülmények között sem elfogadható".
A Bank of England (BoE) új, egynapos kölcsönfajtát vezetett be. Ebben a bankok a mindenkori jegybanki alapkamat - jelenleg 4,5 százalék - felett 25 bázispontos kamattal vehetnek fel hitelt a BoE-től. Nagy-Britannia költségvetési hiánya ugyanakkor 37,6 milliárd font (65 milliárd dollár) volt a költségvetési év szeptemberben végződött első felében, mert csökkentek a adóbevételek és nőttek az állam kiadásai. Ez a legnagyobb féléves deficit a második világháború óta. A hiány a költségvetési év végére, 2009 márciusára elérheti a GDP 4,4 százalékát.
Svédországban 1,5 ezer milliárd koronás (205 milliárd dollár) garanciaprogramot hirdetett a kormány a betétekre, emellett létrehoznak egy 15 milliárd koronás alapot, amiből a rászoruló pénzintézetek frissen kibocsátott elsőbbségi részvényeiből vásárolhat az állam. Törökországban a tőkepiac élénkítése érdekében felfüggesztik a hazai befektetők tőzsdei árfolyam- és kötvénynyereségét terhelő tízszázalékos adót.
A Moody's hitelminősítő pozitívról stabilra rontotta Ukrajna hazai valutában és devizában jegyzett adósságaira adott B1 minősítése kilátását. Emellett Baa1-ről B1-re rontotta a hrivnyabefektetések besorolását, mert a jegybank hat hónapra felfüggesztette a lakossági lekötött betétek idő előtti felvételének lehetőségét. Az ukrán kormány 14 milliárd dolláros készenléti hitelről tárgyal az IMF-fel.
A japán jegybank (BoJ) negyedéves felmérése szerint az ország minden régiójában gyengült a gazdasági növekedés, amire 2005 óta nem volt példa. Dél-Koreában csak átmenetileg dobta meg a von árfolyamát és a tőzsdeindexeket a kormány vasárnap bejelentett 130 milliárd dolláros mentő csomagjának a híre.
