Új alapokra kell helyezni a nemzetközi pénzügyi rendszert, vagyis - az 1944-ben az amerikai Breton Woodsban elhatározott reformfolyamathoz hasonlóan - a legfontosabb gazdasági szereplők részvételével kell átszabni a jelen pénzügyi rendszerét. Ez volt az Európai Unió tegnap véget ért kétnapos csúcstalálkozójának legfontosabb döntése, amelynek részleteit már holnap megismerheti George W. Bush Camp Davidben. Az improvizált találkozóra még kedden hívta meg az USA elnöke az amúgy is Kanadába készülő José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság (EB) elnökét és a soros elnökség nevében Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnököt; mint akkor a Fehér Ház szóvivője a Reuterssal közölte, a témák széles körében biztosan ott lesz a globális pénzügyi válság. A két uniós vezető nyilván arról is beszél majd Bush-sal, hogy össze kell hívni a világ nyolc legnagyobb gazdaságának (G8) csúcstalálkozóját annak érdekében, hogy már novemberben eredmények születhessenek az új globális pénzügyi rendszer életre hívása terén.
A 27-ek brüsszeli találkozójukon addig is szentesítették mindazokat a lépéseket, amelyeket múlt vasárnap az eurócsoport tagjai már elhatároztak a bankoknak nyújtott rendkívüli állami támogatásról, a likviditás fenntartásáról, a bankok kivásárlásáról, a lakosság megtakarításait érintő betéti garanciákról. Ezeknek a lépéseknek az államháztartásra gyakorolt hatásáról az EB állásfoglalást készít; Joaquín Almunia, a monetáris politikáért felelős biztos hajlik arra, hogy a bankoknak nyújtott mentőkötél "árával", továbbá a bankgarancia kamatterhével csökkenthető legyen a költségvetési hiány. Ez némileg konkrétabb formája a magyar kormányfő, Gyurcsány Ferenc javaslatának, hogy tekintettel a súlyos pénzügyi válságra, elnézőbben járjanak el a 3 százalékos GDP/deficit plafonnal küzdő tagállamokkal szemben (és főleg a bankrendszerüket hatalmas összegekkel megtámogató nagyoknak, mindenekelőtt Németországnak és Franciaországnak kedvez - a szerk.).
A tagállamok elfogadni látszanak azt a javaslatot is, hogy a bankfelügyeletek reformra szorulnak, ám ezen a területen erősen ütköznek a nemzeti és a páneurópai érdekek. Miközben az EB szakértői csoportot állít fel a kérdés tanulmányozására, a csúcs egyelőre csak arról döntött, hogy havi rendszerességgel találkoznak a nemzeti felügyelőségek képviselői. A csúcs magyar javaslatra elfogadta, hogy az Európai Központi Bank (ECB) intervenciós lehetősége a jövőben minden tagállamra terjedjen ki: "A pénzügyi rendszer likviditásának stabilizálása és a bizalom helyreállítása érdekében mindenki erőfeszítéseket tesz." - emlékezik meg erről a záróközlemény. (Az ECB időközben bejelentette, hogy egy mindenki által lehívható 5 milliárd eurós keretet tesz lehetővé.) Megállapodtak a csúcson arról is, hogy a jelenlegihez hasonló, a pénzpiacokat megrengető változások esetén válságstábot hívnak össze - az ECB, az EB és az EU soros elnökének és az eurócsoport elnökének részvételével -, ezt bármelyik tagállam kérheti indokolt esetben. Ahogy egy tanácsi forrásunk kommentálta, ezek a most elhatározott lépések bizonyára képesek elejét venni egy pénzügyi válságnak - mármint a következőnek, de a mostani már elérte a reálgazdaságot, amely nem éri be lélektani nyugtatással. A recesszió közelsége nagyobb úrnak számít a tőzsdéken, a befektetői bizalom csak pozitív gazdasági hírekkel állítható helyre és ezt az EU csúcs nem tudta szállítani. Az EU soros francia elnöke, Nicolas Sarkozy utalt ugyan arra, hogy a decemberi csúcs foglalkozik majd az európai gazdaság talpra állításával, de annak konkrét eredményeire még várni kell.
